2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Az Apostoli Palotában is rendezett orgiát VI. Sándor pápa

2020. június 25. 10:08 Múlt-kor

A pápa leghíresebb lánya

Húgát, Lucreziát még alattomosabb mesterkedőnek tartották, aki nem habozott méreg segítségével eltenni láb alól ellenfeleit. Habár a történettudomány nem tudja megerősíteni a mérgezésekről szóló híreszteléseket, tény, hogy a Borgiák ellenségei gyakran tűntek el hirtelen, rejtélyes módon.

Lucrezia szoros kapcsolatot ápolt édesapjával, és gyakran fordult elő, hogy ő helyettesítette hivatalos ügyekben. A rossz nyelvek szerint ilyen alkalmakkor – mivel hozzáfért a vendégek ételéhez és italához – vetette be különféle mérgeit, amelyeket egy, a kezén lévő gyűrűben tartott rejtve.

Bátyjához hasonlóan Lucrezia is érdekházasságba kényszerült – ő azonban háromszor is. 1493-ban, 13 évesen Pesaro fejedelméhez, Giovanni Sforzához adták feleségül, ez azonban nem tartott sokáig. Édesapja pápai hatalmával visszaélve érvénytelenítette a házasságot, miután Sforza már nem számított kellően fontos szövetségesnek. Az érvénytelenítés okaként Sforza állítólagos impotenciáját adta meg – eszerint négy év alatt sem sikerült elhálni a házasságot.

A híresztelések szerint azonban az érvénytelenítés idején Lucrezia terhes volt. Néhány hónappal első házassága vége után egy ismeretlen apaságú gyermek született a Borgia-családban, a pápa pedig két bullát is kiadott a gyermeket illetően – az elsőben Cesare, a másodikban már saját fiává nyilvánította.

A rossz nyelvek szerint a valódi édesapa egy Pedro Calderón nevű lovászfiú lehetett, akinek holttestét nem sokkal később a család egyik birtokán találták meg. A volt férj, Giovanni Sforza eközben azt terjesztette, Lucrezia bátyjával és apjával is vérfertőző kapcsolatot folytat.

Második férje, Aragóniai Alfonz – a nápolyi király törvénytelen fia – rejtélyes gyilkosság áldozata lett 1500-ban. Többen a pápát, illetve Cesarét sejtették a háttérben, amiért a férj megkísérelte a francia udvart Róma ellen fordítani.

1502-ben Lucrezia Alfonso de l’Este ferrarai herceghez ment feleségül, akinek hosszú házasságuk során nyolc gyermeket szült. E házasság során átvedlett köztiszteletben álló hercegnévé, olyannyira, hogy egyes történészek szerint korábbi kicsapongásainak oka csupán apja és bátyja biztatása volt.

A botrányok mindazonáltal máig elkísérik a Borgia nevet, azonban fontos megjegyezni, hogy a kor más befolyásos itáliai családjai – s Colonnák, a Mediciek, vagy a Della Roverék – ugyancsak vesztegetéssel, gyilkossággal és más aljas módszerekkel szereztek érvényt ambícióiknak.

VI. Sándor sem egymaga vitte romlásba a pápaság intézményét. 1458-ban egy Guillaum d’Estoutville nevű francia bíboros már nyíltan hirdette, hogy jókora összegre számíthat a konklávé tagjai közül mindenki, aki őt szavazza meg pápának. Ennél is korábban, az 1417 és 1431 között uralkodó V. Márton pápa (született Otto Colonna) ugyancsak saját rokonainak szerzett birtokokat, főként a Nápolyi Királyság területén.

Miért VI. Sándor és gyermekei váltak tehát a köztudatban a korszak „legromlottabb” itáliai politikusdinasztiájává? A szakértők szerint spanyol származásuk miatt a tősgyökeres itáliai családok – habár egymással is versengtek – idegenként, kívülállóként kezelték őket, és emiatt felnagyították bűneiket.

VI. Sándor halálát egyébként máig rejtély övezi. A források szerint élete végén különös betegségben szenvedett, amelytől teste felpuffadt, bőre pedig elszíneződött. Halála néhány nappal azután következett be, hogy Adriano Castellesi bíborossal vacsorázott, akit sokak szerin Cesare meg akart mérgezni – eszerint az elmélet szerint Cesare véletlenül apját mérgezte meg helyette. Más történészek szerint azonban a pápával a korban Itáliában is rendszeresen pusztító malária végzett.

Uralkodása mindenesetre hosszú árnyékot vetett a pápaságra. Utódja, II. Gyula kijelentette: „nem fogok azon termekben élni, amelyekben a Borgiák. Oly módon szentségtelenítették meg az egyházat, mint korábban senki más.” VI. Sándor és családja vatikáni szobáit befalazták, és több mint 300 éven át, egészen a 19. századig úgy is maradtak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
VI. Sándor pápa Szent Péter oltalmába ajánlja Jacopo Pesarót Tiziano festményén (1506-1511 körül) (kép forrása: Wikimedia Commons)Lucrezia Borgia (kép forrása: Wikimedia Commons)Cesare Borgia (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár