Az „angolnabérletek” rejtélye: miért lehetett évszázadokon át angolnákkal fizetni Angliában?
2020. december 10. 17:01 Múlt-kor
Korábban
Elhaló kereslet
A nagyböjt szentsége segít megmagyarázni, miért tartott ki oly sokáig az „angolnabérlet” Angliában. A legtöbb egyéb természetbeni bérletfizetési mód a 13. század közepére már eltűnt, azonban a földesurak előszeretettel fogadták el továbbra is az angolnákat bérlőiktől.
A 13. századi feljegyzések tanúsága szerint nem csak, hogy félmillió példány cserélt gazdát évente az országban, de új földbérleti szerződések is köttettek még, amelyekben a fizetés módját angolna formájában jelölték meg.
A valódi csökkenés a 14. században érkezett el, a fekete halál néven ismert nagy európai pestisjárványt követő étrendbeli és gazdasági változásokkal. 1349 után a vörös hús egyre elérhetőbbé vált a szélesebb néprétegek számára is, ahogy a hajdan művelés alatt állt földeket visszahódította a vadon, illetve legelőkké alakították őket.
A lecsökkent népesség egyúttal nagyobb menniységű forgalomban lévő pénzt jelentett a lakosságszámra vetítve, azaz gyakrabban kerülhetett elő a mindennapi tranzakciók során a készpénz. Az angolnák iránti kereslet lecsökkent, és a 14. században évente már csak mintegy 34 000 példányt használtak fizetőeszközként a feljegyzések alapján. A 15. században még meredekebb csökkenés következett be, 1500-ra pedig gyakorlatilag eltűntek az „angolnabérletek”.
Néhány helyen azonban mégis kitartottak: az 1680-as években egy norfolki malmot továbbra is 30 ezüstfontért és 60 angolnáért adtak bérbe. A tulajdonosok azonban – a Felbrigg Hall-i Wyndham család – gyakran ütköztek nehézségekbe a bérlet begyűjtésekor. Az „angolnabérlet” hosszú múltra tekintett vissza, a Wyndhaméktől bérlő molnár pedig úgy tűnik, ekkor már szigorúan a múltba kívánta száműzni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap