Az amerikainál is szigorúbb volt az 1919-es magyar szesztilalom

Napi fél liter bor

Amíg áprilisban magabiztosan söpörték le a népbiztosok Garbai javaslatát a szesztilalom enyhítéséről, az 1919-es év júliusára a körülmények megváltoztak, a Tanácsköztársaság helyzete kezdett tarthatatlanná válni. A nélkülözések nem enyhültek, az Alföldön és a Dunántúlon az ellenforradalmi mozgalmak egyre nagyobb gondot okoztak, a Vörös Hadsereg visszavonult a Felvidékről és a kormányzat külpolitikailag is kezdett minél jobban elszigetelődni.

A Forradalmi Kormányzótanács július 10-i ülésén már különböző javaslatok láttak napvilágot az egyre ellenőrizhetetlenebb szesztilalom enyhítéséről (Guth Antal és Lukács György népbiztosokat kivéve, akik mindvégig a tilalom pártján álltak), végül a testület elfogadta az álláspontot, hogy napi fél liter bor fogyasztása engedélyezhető a dolgozók számára. A kormányzótanács július 14-i ülésén Hamburger Jenő földmívelésügyi népbiztos mutatta be a végleges rendelettervezetet, amelyet a tanács a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elé utalt.

(Forrás: Fortepan / Fortepan)

A másnapra sürgősen összehívott KIB július 16-án megerősítette a szesztilalom részleges feloldását. Ez a bor központi elosztását jelentette jegyrendszer alapján, míg megkezdték a sörgyárak élelmiszergyárrá való átalakítását. A szesztilalom részleges feloldását a Népgazdasági Tanács 94. sz. rendelete véglegesítette, a Tanácsköztársaság pedig július 23-án hirdette ki. Ezzel véget ért a magyar történelem egyetlen, mindössze négy hónapot megélt szesztilalma.

Az azt létrehozó és fenntartó Tanácsköztársaság csupán kilenc nappal élte túl a hazánk történetének egyedülálló „alkoholmentes” időszakát. Magyarország azon kevés nem-muszlim állam közé került, amely az alkoholtilalom tapasztalatával lett gazdagabb – még ha az mindössze négy hónapot élt meg.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. A szesztilalmak kora
2. A második legsürgősebb pont
3. Élet a szesztilalom alatt
4. A szesztilalom mártírjai?
5. Napi fél liter bor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban