Az amerikai polgárháborúban is megsebesült a Szent Koronát elásó '48-as honvédtiszt

Keszthelyen született, és az újabb kutatások szerint lehetséges, hogy 1810-ben; édesapja a Georgikon igazgatója volt. Mérnöki tanulmányait a Selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte, de oklevelét már Pesten szerezte meg.

Előbb vízépítő mérnökként dolgozott, majd Temes vármegye építészeti igazgatója lett. Részt vett a Lánchíd építésében is.

A szabadságharc kitörésekor jelentkezett a hadseregbe, ahol honvéd vezérkari százados, őrnagy, Klapka György hadmérnöke, majd alezredesként Kossuth Lajos szárnysegédje, egyik bizalmasa lett.

A világosi fegyverletétel után követte a kormányzót Törökországba, ő ásta el menekülés közben a Szent Koronát Orsovánál, hogy az ne kerüljön osztrák kézbe.

Az Egyesült Államokban telepedett le, előbb építési rajzolóként dolgozott, majd a syracuse-i csatornaépítés főmérnökének nevezték ki. Később ércbányákat tárt fel a Sziklás-hegységben, és létrehozta az egyik legnagyobb alumíniumkohót.

Pályázaton elnyerte New York város tervező- és kivitelező mérnöki posztját, városrendezési és fejlesztési terveket készített, jelentős részt vállalt a Central Park megtervezésében. Ő alkalmazta először járdaburkolásra New Yorkban a bitumenaszfaltot.

Amikor 1861-ben kirobbant az amerikai polgárháború, az elsők között vállalt katonai szolgálatot az északiak hadseregében.

Ezredeseként John Charles Fremont tábornok serege vezérkari főnökének nevezték ki, dandárja több fontos hadműveletben vett részt.

A Pea Ridge mellett aratott győzelem elismeréseként dandártábornokká léptették elő, majd a kongresszus megszavazta neki a magasabb tábornoki rangot is.

Florida, valamint Kentucky katonai parancsnoka lett. A harcok során egy lövedék az arccsontjába fúródott, és mert eltávolítását senki nem vállalta, a lövedék a polgárháború fájdalmas emlékeként élete végéig ott maradt.

1866-ban az Egyesült Államok argentínai és paraguayi nagykövetévé nevezték ki, állomáshelye Buenos Aires lett. Diplomataként megpróbált közvetíteni a háborúban álló két ország között, a békekötést azonban már nem érte meg.

Asbóth sírja az arlingtoni katonai temetőben

Fejsebe egyre elviselhetetlenebbül kínozta, és bár szeretett volna még egyszer szülőhazája földjére lépni, az már nem adatott meg neki: 1868. január 21-én elhunyt.

Argentínában nemzeti gyászt rendeltek el tiszteletére, katonai pompával búcsúztatták; sírját az Egyesült Államok és Magyarország címere díszítette.

1990. október 23-án hamvait - végrendeletének megfelelően - az arlingtoni katonai temetőben helyezték el. Asbóth Sándort a polgárháború kiemelkedő hőseként tartja számon az amerikai hadtörténet.

A tábornok élete végéig hű maradt a szabadságharc eszméjéhez és szülőhazájához, szabadságszeretete, elkötelezettsége vezette katonai és diplomata pályáján is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Kínai nő alakításáért kapott Golden Globe-díjat Anita Ekberg, a „jéghegy”
• Meseszerű utat járt be az árvaháztól a divatvilág csúcsáig Coco Chanel
• Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
• Szigorú katolikus neveltetés után vált a feminista mozgalom élharcosává Simone de Beauvoir
• Egy nappal téves halálhíre után elhunyt Tanya Roberts színésznő
• Tévesen keltették Tanya Roberts egykori Bond-lány halálhírét
• Mosolyával rombolta le a „gonosz birodalmát” Raisza Gorbacsova
• Túl „polgárinak” találták a lapját, évekig nem jelenhettek meg versei Nemes Nagy Ágnesnek
• Az utolsó pillanatig reménykedett, hogy kegyelmet kap a kémügybe keveredett kurtizán