Több találékony magyar is meggazdagodott a kaliforniai aranylázból
2019. március 11. 10:26 MTI
Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton címmel pénteken nyílt kamara-kiállítása.
Korábban
Kaliforniában az első aranyrögöket 1848 januárjában találták meg, ez után néhány éven belül százezrek érkeztek a világ minden tájáról az ekkor még fejletlen, vad vidékre; köztük mintegy féltucatnyi ’48-as magyar honvédtiszt is – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján az MNM főigazgatója. Varga Benedek hangsúlyozta: a Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásónak álltak; noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból. Tóth Csaba kurátor hozzátette: czegei Wass Sámuel gróf, Molitor Ágoston és társaik képzettségüknek és rátermettségüknek köszönhetően mindannyian megtalálták a szerencséjüket, és bankot, aranyfinomítót, sőt pénzverdét alapítottak.
A kimosott aranyrögöket nyers állapotukban ugyanis nehezebb volt értékesíteni, azokból aranyfinomítók állították elő a tiszta nemesfémet. Míg azonban a vetélytársak akár nyolcnapos határidővel dolgoztak, Wass Sámuelék ügyfelei már két nap után megkapták az aranyukat. Pénzhez jutni azonban így is nehéz volt, hiszen ekkor a legközelebbi állami pénzverde a San Franciscótól 4500 kilométerre található Philadelphiában működött. Ezért volt szükség az 1850-es években magánpénzverdék elindítására; ezek közül pedig a Wass, Molitor and Co. volt az egyik legsikeresebb – fejtette ki Tóth Csaba. A látogatók a Wass-féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamint aranyásók és a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ’48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.