Az alfödi parasztpolgári életmód öröksége a homokbuckákon

Az avar koron át a fényes 19. századig

De a Thorma János Múzeumban addig sem áll meg az élet: jelenleg Szakál Aurél igazgató, történész-néprajzkutató mellett Gyarmati Andrea történész, Laki Rita könyvtáros, gazdasági ügyintéző, Varga Zsuzsanna régész, múzeumpedagógus és Szabó Krisztina múzeum-pedagógus-gyűjteménykezelő végzi a múzeumi tudományos munkát, mellettük pedig restaurátor, teremőr-gondnok és takarító segíti az intézmény működését.  A múzeum fenntartója Kiskunhalas város önkormányzata, az intézmény dologi költségvetése nyolcmillió forint. „Persze, pénzhiány van, de tudunk támogatói pénzeket szerezni” – mondja Szakál Aurél a múzeum pénzügyeit és terveit érintő kérdésünkre. „Több lábon kell állni” – hangsúlyozza az igazgató. Önerő, pályázati forrás, szponzoráció és saját bevételek – minden forintra szükség van.

Szakál úgy látja: az NKA ad egy jó alapot, de akkor lehet igazán kiteljesedni, ha tud még más forrásokat is mellétenni az intézmény. Az igazgató megmutat néhány általa szerkesztett könyvet, amelyek megjelenését számos, jobbára helyi vállalkozó és más szponzor támogatta anyagilag. Ebből is látszik, hogy Kiskunhalason – amely persze a legtöbb magyar vidéki városhoz hasonló gondokkal is küzd – továbbra is él az a régi lokálpatrióta szellem, ami a helyi örökségben gyökerezik. „A siker alapja, hogy nem csak a szűkös állami forrásokra támaszkodunk, hanem mindenre pályázunk, ami csak szóba jöhet” – mondja Szakál Aurél. A kisebb pályázatokat maguk is meg tudják írni, a nagyobbak kapcsán pedig együtt dolgoznak egy tapasztalt pályázatíróval.

A Szakál Auréllal folytatott beszélgetés után Gyarmati Andrea történésszel járjuk végig a múzeumot. A Thorma-képtárban megtekintjük a sokféle műfajban és stílusban alkotó festő életművének keresztmetszetét. Innen lehet átmenni a kerámia- és bútorgyűjteményt őrző látványraktár új épületszárnyába. A régi épületben továbbhaladva a régészeti kiállítás termébe jutunk. Bronzkori tálak, edények, gyűrűk, későbbi korok ékszerei és lószerszámdíszei mellett itt láthatjuk az avar kori, zöldes árnyalatú, rombuszos mintával díszített üveg ivókürtöt is, amely a múzeum egyik büszkesége. A következő teremben a török hódoltság és a Habsburg-birodalomépítés korszakának emlékeit szemlélhetjük meg egy 17. századi páncélingtől kovás puskákon és nemesleveleken keresztül a kiskunhalasi csizmadiacéh 1784-es okleveléig, amelyen a város első hiteles, ma is beazonosítható ábrázolása látható.

Korabeli térképeken megfigyelhetjük, milyen volt a város és környéke akkor, amikor még sivár, homokbuckás puszta borította a tájat. A következő termekben a 19. századi polgárosodás tárgyi emlékeivel találkozhatunk, amikor a város az országgal együtt döbbenetes fejlődésen ment keresztül. Ezüstgombok, rézcsatok, faragott pipák, díszes bútorok és finom porcelánok elevenítik fel a régi Magyarország hétköznapjait. A múzeum festménygyűjteményében Thorma művein kívül 18–19. századi helyi portrékkal is találkozhatunk. A híres halasi csipke önálló múzeumot kapott ugyan a városban, ám a Thorma János Múzeumban is találunk utalásokat az országos hírű helyi hagyományra.

A múzeum főépületétől ezután Kiskunhalas éppen ezen a nyáron megújuló főterén keresztül sétálunk át a kisebbik kiállítóhelyig, a Berki Galériáig, amelyet szintén frissen újítottak fel, és 2014 őszén nyitotta meg újra a kapuit. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállítása. Berki sokszor biblikus tartalmú, népies hatású, néha meseszerű, finom vonalú képei izgalmas kontrasztot alkotnak az „utolsó parasztfestőnek” is nevezett Diószegi rendkívül erőteljes, vaskos ábrázolásmódú, sötétebb hangvételű festményeivel. Képeik mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is a Berki Galériában.

Kiskunhalas múzeuma éppen a megújulás, a további bővülés, a gyűjteményi gazdagodás időszakában van. Az intézmény tehát tartja magát ahhoz az ethoszhoz, amit Szakál Aurél úgy fogalmaz meg: a múzeum feladata „a régmúlt tárgyainak a megszólaltatása és hozzáférhetővé tétele, nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is”.

Rajcsányi Gellért cikkét keresse a MúzeumCafé 2015/4. számában.

1. „Oázis” a puszta közepén
2. Rejtélyes kapcsolat a betyárvilággal
3. Az avar koron át a fényes 19. századig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz