Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

„Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába”

Október 16-án a szegedi egyetemisták gyűlésükön elhatározták, hogy kiválnak a Dolgozók Ifjúsági Szervezetéből, a DISZ-ből, és Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) néven független ifjúsági szervezetet alapítanak. A szervezethez az október 22-én, a Műegyetemen tartott nagygyűlésen több magyar egyetem küldöttei csatlakoztak. Itt született meg az események egyik legfontosabb dokumentuma, a politikai és gazdasági rendszer megreformálására irányuló követeléseket tartalmazó 16 pont (az október 20-án, Szegeden elfogadott határozat átdolgozott változata). Az egyetemisták meglepően kemény hangú pontjaikban többek között a politikai rendszer megreformálását, valamint a megszálló szovjet csapatok távozását és a szovjet-magyar kapcsolatok új, kölcsönösségi alapokra helyezését is követelték. Az egyetemisták ugyancsak ekkor határozták el, hogy másnap délután békés felvonulás formájában adnak nyomatékot követeléseiknek, s fejezik ki rokonszenvüket a lengyelországi antisztálinista reformok iránt, valamint szolidaritásukat az országban a szovjetek fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésére válaszul kirobbant tüntetések résztvevőivel.

Az MDP vezetői előbb betiltották a tüntetést, amelyet később Piros László belügyminiszter mégis engedélyezett. A demonstráció délután 3 órakor kezdődött a Március 15. téren, a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre mintegy 10-15 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti dalt, majd az egyre növekvő létszámú tömeg (amelyhez számos munkás csatlakozott) a Bem térre vonult. A jelszavak, követelések radikalizálódtak – többen kivágták a kommunista címert a nemzeti zászlóból, és egyre gyakrabban hangzott el a „Ruszkik haza!”, valamint a „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába” jelszó. 

A demonstráció este már három helyszínen folyt egyszerre. A legtöbben a parlament elé vonultak, de sokan segédkeztek a Városligetnél a hatalmas Sztálin-szobor ledöntésében is, amelyet végül lángvágók segítségével sikerült két vállra fektetni. A Rádiónál megtagadták az egyetemisták által 16 pontban összefoglalt követelések beolvasását, és helyette Gerő nyilatkozata került adásba, aki komoly megtorlást helyezett kilátásba a „nacionalista” tüntetőknek. Miután pedig a nagy zűrzavar közepette a Rádióban tartózkodó ÁVH-sok a felvonulók közé lőttek, elszabadult a pokol. A tüntetők az oldalukra átállt katonáktól, valamint a közeli gyárakból szerzett fegyverekkel ostromolni kezdték az épületet. Szerte a városban fegyveres csoportok szerveződtek, a vidéken állomásozó szovjet csapatok pedig elindultak Budapest irányába. A békésnek indult tömegmegmozdulás végképp fegyveres felkeléssé lényegült át.

1. Rémálom Magyarországon
2. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába”
3. Győzött a forradalom?
4. Egy illúzió végnapjai
5. „Kegyelmet nem kérek”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán