2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Átok, igézet, szerencsétlenség: misztikus erővel bír a „gonosz szeme”

2018. március 23. 17:39 Jeki Gabriella

Egy szemet egy másik szemért

A gonosz szemekhez kapcsolódó hitvilág meghaladta azonban a puszta babona fogalmát, számos híres gondolkodó „igazolta” a létezését. Az egyik legjelentősebb példa erre az időszámításunk kezdetén élt, híres görög filozófus és krónikás, Plutark, aki egyik munkájában tudományos magyarázatot is megfogalmazott: mégpedig, hogy az emberi szem képes olyan, láthatatlan energiákat kibocsátani, amelyek bizonyos esetekben elég erősek ahhoz, hogy megöljék a gyermekeket vagy a kis állatokat. Mi több, Plutarkhosz még azt is állítja, hogy bizonyos emberek még az átlagnál is erősebb képességgel rendelkeznek. Ráadásul olyan emberek csoportjait is idézi, akik a Fekete-tenger déli oldalán élnek, és akik nincsenek is annak a tudatában, hogy átkot adnak. Plutarkhosz kutatásai emellett arra is rámutatnak, hogy az átok szórásában a kék szeműek a legügyesebbek, ám valószínűleg azért, mert ez genetikai ritkaságnak bizonyult a Földközi-tenger térségében.

Bár az elmélet, amely szerint egyes emberek másoknál erőteljesebb igézetre képesek, elég gyakori a gonosz szemének tanulmányozásában, mégsincs mindig bizonyított összefüggésben azzal a hatalmi képességgel, ami benne rejlik. Egyes kultúrák tagjai mondjuk képesek arra is, hogy az átkot egyfajta „szerencsétlen teherként” átadják. Elworthy például említést tesz egy olyan régi, lengyel népmeséről, amely egy olyan emberről szól, akinek a tekintete olyannyira erős igézettel bírt, hogy inkább kivájta a saját szemeit, mert nem akarta tovább terjeszteni a szerencsétlenséget.

A leginkább széles körben az a hit terjedt el, hogy az erre alkalmas emberek a pillantásukkal képesek katasztrofális következményeket előidézni, és ezért sem meglepő, hogy ezek az ősi civilizációk kerestek egy olyan eszközt, amivel úgymond visszavághatnak. Ez pedig a ma is ismert nazar amuletthez vezetett.

„A szem talizmánok legkorábbi változatáért Krisztus előtt 3300-ba kell visszanyúlunk” – mondja dr. Nese Yilidran, az isztambuli Bahçeşehir Egyetem művészettörténelem professzora a BBC-nek. – „Ezeket a szerencsetárgyakat Tell Brakban, az egykori Mezopotámia egyik legrégibb városában fedezték fel, amely a mai Szíria területén fekszik. A területen néhány absztrakt alabástriai bálvány került felszínre, karakteres és jól felismerhető, bemetszett szemekkel.”

Ám miközben úgy tűnik, hogy ezek a gonosz szem kultuszának legrégebbi bizonyítékai, mégis messze vannak attól a tipikus kék üvegtől, amelyet ma is ismerünk. A legkorábbi amulettek megjelenésére ugyanis egészen az 1500-as évekig kellett várniuk a Földközi-tenger térségében élőknek. „Az Égei-szigetekről származó és a kisázsiai üveggyöngy megjelenése közvetlenül függött magának az üveg gyártásának a fejlődésétől” –  magyarázza Yildiran. – „Ami a kék színt illeti, az első tárgyak abból az egyiptomi mázas iszapból származnak, amelyek nagy mennyiségű oxidot tartalmaznak; az amulettek kiégetése után a réz és a kobalt pedig kék színt ad.”

Yildiran itt az Egyiptomban feltárt kék „Hórusz kék szeme” névre keresztelt medálokra hivatkozik, és kijelenti, hogy ezek voltak valamilyen módon a leginkább befolyással a modern nazar elődjeire. Szerinte a korai török törzsek nagyon megbecsülték ezt a kék árnyalatot, mert így tudtak kapcsolatba kerülni az égi istenségükkel, Tengrivel (aki hitük szerint nem a semmiből teremtéssel, hanem a meglévőből való készítéssel hozta létre a világot), és valószínűleg ezért is választották a kobalt és réz ötvözetét.

A kék gonosz szem szimbólum gyöngyei hamarosan széles körben terjedtek el a térségben, amelyet a föníciaiak, az asszírok, a görögök, a rómaiak és a törökök is előszeretettel használtak. Habár elsősorban a Földközi-tengeren és a Levantén (ez mai Szíria, Libanon, Izrael, Palesztina és Jordánia területének felel meg) vált az emberek mindennapjainak szerves részévé, kereskedelem útján és a birodalmak terjeszkedésén keresztül ezek a szerencsetárgyak kezdtek elterjedni a világ különböző területein.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Görög bazár, melyben számtalan formában megtalálható a kék szem szimbólum
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár