Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Valódi változás
A karantén alkalmazásában fordulópontot hozott a 19. század végén, illetve a 20. század elején a mikróba elmélet térnyerése. Ugyan ez sem törölte el a lakossági korlátozásokat a különféle közegészségügyi kezdeményezésekből, de némileg árnyaltabbá tette őket.
A karanténok hatásosságát firtató viták okafogyottá váltak, legalábbis ami a szúnyogokat vagy a kolerabaktériumot illette, és a fertőző betegségek terjedésének egyedi mintái külön-külön váltak kezelhetővé.
A különféle betegeket összegyűjtő lazarettókból egészségházak lettek, nem csupán jelképes értelemben, de a gyakorlatban is, miután a megbetegedés különböző fokozatai közti különbségeket elkezdték figyelembe venni.
Az 1918-1919-es spanyolnátha-világjárvány idejére számos régi karanténeljárást idejétmúltnak tartottak, és a betegség további terjedését célzó intézkedések túl későn is léptek életbe. Az első világháborút követő zűrzavar, melynek során katonák és menekültek milliói tértek haza, ideális körülményeket teremtett a vírus terjedésének.
Ennél is megdöbbentőbb volt a karanténintézkedések új erőre kapása a 2003-as SARS-járvány idején. A közlekedés időközben bekövetkezett további fejlődése ellenére – vagy talán éppen emiatt – a lehetséges betegek karanténba helyezésének gyakorlata visszatért, a betegek orvosi elkülönítésével együtt.
A karantén be nem tartásának következményei Kínában egészen a halálbüntetésig terjedtek, míg a korábbi példákból ismerős, diszkriminációról szóló panaszok világszerte megjelentek.
A fertőző betegségekkel az Egyesült Államokba érkező bevándorlók tapasztalatairól szólva Howard Markel orvostörténész arról ír, „az orvosi bűnbakkeresés hamar átváltozhat karanténmentalitássá”. Nem csupán a betegség válik ellenséggé, de az azt potenciálisan hordozó emberek is.
Minél nagyobb azonban ennek nyomán az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberek megkerülik a karantént és a megfigyelésükre tett kísérleteket, ezzel akaratlanul is hozzájárulva a betegség terjedéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
