Áprilisi tréfáktól az Árpád-kor rejtélyes haláleseteiig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

A kamu vulkánkitöréstől a spagettiszüretig

A BBC Panorama című műsorát néző mintegy nyolcmillió brit igencsak meglepődött 1957. április elsején, amikor a műsorvezető bejelentette: Az enyhe télnek, valamint a kártevő „spagettizsizsikek” folyamatos irtásának köszönhetően igen bő spagettitermésről számoltak be a Svájc déli részén található Ticino kanton gazdái. Ezt követően egy képsort is bemutattak, amelyen az asszonyok a fákról spagettit szüretelnek.

Rengetegen „bevették” a Charles de Jaeger operatőr által megálmodott, egy mára már bezárt londoni tésztagyárban és egy svájci hotelben felvett álhírt: több száz érdeklődő hívás érkezett a BBC-hez, miként juthatnak ők is a spagettifához. De vajon miért sikerülhetett ilyen jól az egyik legismertebb 20. századi áprilisi tréfa? Hogyan verte át nézőit öt évvel ezt követően a svéd televízió? Miként került elő a Loch Ness-i szörny teteme? Hogy sikerült elhitetni az alaszkaiakkal, hogy kitört a közeli vulkán? A hét híres áprilisi tréfáról itt olvashat.

Bizarr balesetek, rejtélyes halálok az Árpád-kor királyainál

A magyar középkor bővelkedik rejtélyekben, ezeknek a zöme pedig elsősorban valamilyen furcsa vagy nehezen megmagyarázható halálesethez fűződik. Ezek az események többnyire az uralkodókkal vagy szűkebb értelemben vett rokonságukkal történtek. A korai magyar történelem forrásadottságai mellett gyakran csupán néhány sornyi információnk van a múltunkat olykor döntően befolyásoló halálesetekről. Ezért is nyílt tág tér a találgatásoknak és a spekulációknak.

Vajon kit temettetett el élve Anonymus szerint Szent István király? Hová tűnt Álmos fejedelem? Miért olyan gyanús, hogy Levente váratlanul hunyt el? Mit jelent az, hogy a lebénult András királyt „gondtalanul tartották”? Mi szívta ki Könyves Kálmán agyvelejét a Képes Krónika szerint? Ha többet akar megtudni, lépjen ide.

Már az őt püspökké kinevező pápa is megjegyezte, hogy Richelieu-ből „nagy gazember” lesz

Bár két évvel korábban még kankóval kezelték, Armand Jean du Plessis 22 évesen már Rómába utazott, hogy V. Pál pápa hozzájárulását kérje püspöki kinevezéséhez. A katonai pályára szánt gyermek a bátyja döntése révén nyerte el az egyházi címet. Zseniális diplomáciai képességeinek köszönhetően néhány év alatt a külügyek irányítójává küzdötte fel magát. Alexandre Dumas világhírű regényében, A három testőrben Richelieu bíboros a hatalommániás, intrikus gonosz megtestesítője, aki céljai elérése érdekében nem válogat a tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközökben.

Pályafutását azonban érdemes ennél jóval árnyaltabban szemlélni. Amellett ugyanis, hogy a bíboros valóban nem riadt vissza a mai szemmel nézve már meglehetősen kegyetlennek ható, a korban azonban elfogadott intézkedésektől, az 1624 és 1642 közötti, Richelieu és XIII. Lajos együttműködése által meghatározott időszakot joggal nevezhetjük a francia történelem egyik aranykorának. De vajon miként tette Richelieu Franciaországot Európa vezető hatalmává?

A halott Kossuth Lajostól is féltek Ausztriában

Az 1849. augusztus 17-e óta emigrációban élő Kossuth torinói lakásában élők és az ott vendégeskedő magyarországiak aggódva hívták fiait, Ferencet és Lajost, miután 1894 telén lázas beteg lett a 92. életévét taposó agg. A magyarországi újságok szétröppentették a hírt: haldoklik hazánk egykori kormányzója. 1894. március 20-án este 11 óra előtt 5 perccel a „Nagy Száműzött” szemei örökre lecsukódtak. Öt perccel később a távíró elküldte Magyarországra az üzenetet, amely gyászba borította a nemzetet.

Kossuth nem hagyott maga után sem személyes jellegű, sem politikai végrendeletet, amelyben rendelkezett volna végső nyughelyéről, vagy temetéséről, de azt mindenki tudta, hogy a nemzet nagy halottját itthon kell méltón eltemetni, hazai földben, ám ez korántsem volt problémamentes. A temetés kérdése roppant kényes politikai szituációba sodorta az első Wekerle-kormányt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"