Angyalföld arcai: képeken a XIII. kerület múlt századi világa
2021. március 13. 16:32 Múlt-kor
A gyári miliőtől a modern bérházakon át a kisvárosi életérzésig. A mai XIII. kerületben mindez fellelhető volt, és rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A kerület 20. századi történelmének lapjait a Fortepan fotóinak segítségével lapozzuk fel.
Korábban
A mai XIII. kerület a 19. század végéig javarészt vidékies külterületnek számított, amelyet az iparosodás a főváros és az ország egyik legjelentősebb gépipari központjává változtatott. A munkások elhelyezését kezdetben fabarakkokban oldották meg. Némi fejlődést a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak, majd az 1911 és 1912 között felépült Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a Tripolisz mutatott, amelyet több hasonló követett.
Megindult a városiasodás, a Vígszínház és sok mozi megnyitása felrajzolta Angyalföldet a főváros kulturális térképére, az egyházak is sorra építették templomaikat a 19. század végétől kezdve. A sportegyletek és más civil egyesületek pedig a szabadidő eltöltését tették színesebbé az itt élők számára.
A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre, 1945-ig Horthy Miklós kormányzó felesége után Magdolnavárosnak nevezték. A II. világháborúban a ma már a kerülethez tartozó Újlipótváros a nemzetközi gettó miatt a zsidóüldözés egyik tragikus helyszíne lett. Angyalföld az 1940-es évek derekán a főváros egyik tipikus munkáskerületének számított. Hatalmas gyáraival, a még álló, nyomorúságos barakktelepeivel és a lassan meginduló építkezésekkel egy fokozatosan átalakuló terület képét mutatta. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor hozzácsatolták Újlipótvárost és a Nyugati pályaudvar környékét. Ezzel létrejött a mai XIII. kerület. A városrész közel a duplájára nőtt.
A háború és az 1945 utáni megindult mobilizáció ugyan éreztette hatását, az egyes kerületrészek mégis megőrizték korábban kialakult arculatukat. A Pozsonyi út vonzáskörzete teljesen más világ volt külső-Angyalföldhöz képest, amit az is bizonyít, hogy a mai napig az is maradt. Az 1950-es évek végétől megindult lakótelepépítés akárcsak az egész főváros, így a kerület képét is nagyban átrajzolta. Az ipari üzemek visszaszorulása pedig a Váci út és környékét rendezte át, amely folyamat még a mai napig is tart.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap