André Kertész párizsi fotóiból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
2019. július 4. 13:48 MTI
André Kertész (1894-1985) párizsi tartózkodásának emlékeit megörökítő fotói mellett levelek, képeslapok, dokumentumok és a művésszel készült interjúk is szerepelnek azon a kiállításon, amely André Kertész – A kamera poétája címmel szerdán nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), a világhírű fotóművész születésének 125. évfordulója alkalmából.
Korábban
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a megnyitón elmondta, hogy az október 6-ig látható tárlat a PIM és tagintézményei, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogat.
Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója hangsúlyozta: André Kertész fényképei időtlenek, és tökéletesen tükrözik az avantgárd fotózás történetét. Új fotográfiai műfajt hozott létre, amelynek középpontjában a képzelet állt – tette hozzá.
Pályafutását felidézve elmondta: Kertész 1926-ban érkezett Párizsba, és ekkor készített Förstner Magdáról sorozatot az ugyancsak emigrációban élő Beöthy István szobrászművész stúdiójában Szatirikus táncosnő címmel.
1926-ban már különleges, költői portrékat hozott létre, ebben az időszakban sok képeslapméretű fotó született. Párizsban a legnagyobb művészekkel találkozott, többek között a szürrealisták csoportjával is, de Kertész mindvégig megőrizte művészi függetlenségét.
1930-től kezdett érdeklődni az optikai deformációk iránt, 1933-ban sorozatot készített egy erotikus magazin megrendelésére. 1934-ben jelent meg a Párizs Kertész szemével című könyv, majd ugyanebben az évben adták ki Kertész fotóival Bölöni György Az igazi Ady című kötetét.
A világhírű fotóművész 1936-ban hagyta el Franciaországot és az Egyesült Államokba költözött, egész archívumát, negatívjait és levelezéseit 1984-ben a francia államra hagyományozta – tette hozzá.
“Magyarországon, Párizson és New Yorkon keresztül Kertész munkája rengeteget tanít nekünk a fotózás történetéről, a Leica használatáról, a tárgynélküli kép készítéséről, a fotóriport létrehozásáról” – mondta, hangsúlyozva, hogy Kertész művészete az egyetemességről tanúskodik.
Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész elmondta, hogy a kiállítás 74 fotográfiája Kertész párizsi korszakából, az 1925-1935 közötti időszakból származik és bepillantást enged a francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe is.
Képein Tihanyi Lajos és Brassai is feltűnik, de fotózott utcákat, kávéházakat, épületeket és szobabelsőket is. Kiemelte: “Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amelyet mindig keresett a fotográfiában, megtalálta a munkát, a megélhetést és ott kiteljesedhetett”.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban nehéz évtizedek következtek. A gödörből a New York-i Modern Művészetek Múzeumában rendezett nagyszabású önálló kiállítása húzta ki 1964-ben.
Kertész Magyarországhoz sok szállal kötődött, többször hazalátogatott, ugyanakkor Franciaország is mindig magáénak érezte a művészt. Mindkét országhoz erősen és mélyen kötődött – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon Emlékmúzeumot kapott Szigetbecsén. Utolsó könyve New Yorkban jelent meg 1982-ben Hungarian memories címmel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.