Amikor a telefon még ritkaságszámba ment: fotókon a XX. századi magyar telefonozók
2021. január 31. 12:02 Múlt-kor
Telefon a lakásban, telefonfülke az utcán. A XX. században a telefonálás még sokkal különlegesebb tevékenységet jelentett, mint napjainkban. A készülék sokszor a lakás kitüntetett tárgya, tulajdonosa számára presztízsszimbólum volt, a fülkék pedig meghatározó elemei voltak a városi tereknek. A Fortepan fotói a telefonok mindennapokban betöltött egykori helyét mutatják be.
Korábban
A telefonkészülések kialakításában és fejlesztésében az alapot Morse találmánya, az első elektromos jeleket továbbító hálózat jelentette. Az első telefon megépítése Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az 1876-ban kialakított készülék Bostonból indult világhódító útjára.
A telefon egy nagy gyűjtőfogalom, amely sokféle készüléket foglal magában, az ebédlő és konyha közötti cselédhívótól a tábori telefonon, kaputelefonon át a mobiltelefonokig bezárólag. Elhelyezés szerint asztali, fali készülékről, alapanyag szerint fából, fémből, bakelitből vagy másféle műanyagból készült típusokat sorolhatunk fel.
A telefon nemcsak lakberendezési tárggyá vált, a telefonfülkék megjelenésével – az utcabútorokkal, padokkal, kandeláberekkel együtt – az utcaképet is formálta. Budapesten az első nyilvános telefonállomást 1881-ben alakították ki. A nyilvános telefonokat ekkoriban kávéházakban, dohányárudákban, üzletek helyiségeiben szerelték fel, s csak jóval később kerültek ki az utcára. A Magyar Telefonautomata Rt. 1928. december 13-án szerelte fel az első utcai telefonfülkét a Váci út 6. számú ház előtt. A fülkék terveit jóváhagyás végett be kellett mutatni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. A második világháború alatt mintegy kétezer utcai telefonállomás ment tönkre a fővárosban.
Az 1960-as években kezdték a modernebb fülkéket gyártani. A budapesti telefonfülke-körkép az 1980-as évekre meglehetően változatos volt. Az 1945 utáni évtizedekben csaknem 20 féle típust gyártottak. Ezek szétosztása a Posta hatáskörébe tartozott, előfordult, hogy egy utcában többféle fülke is állt. A belvárosban műemléki védettségű telefonfülkék is álltak, de ezek megőrzése sokszor nem volt gondos és átgondolt, sok régi fülke került szemétre vagy valamelyik vidéki városba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
