2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél

2021. április 17. 19:02 Múlt-kor

Bevetés a Disznó-öbölnél

A terv alapja az volt, hogy a kiképzett kubai emigránsok partraszállnak, és nem elsősorban katonai erőként, hanem a szabadság hírvivőiként támogatókat szereznek a civil lakosság körében, belülről buktatva meg a kommunista rezsimet. Ehhez az Egyesült Államok a légierő fedezésével biztosította – volna – a vízi utánpótlást.

Voltak baljós előjelek. A  hírszerzés figyelmeztetett, hogy az akció sikere kérdéses: a civil lakosság jelentős része támogatta a vezetést, így nem számíthatnak arra, hogy a partraszállók a saját ügyük mellé állítják a lakosságot. Arról ugyan nem tudhattak biztosan, hogy a szovjet titkosszolgálatok is tudomást szereztek az akcióról, és adatokkal látták el a kubai rezsimet, de arra felkészülhettek volna, hogy Kubát nem fogja teljesen váratlanul érni az akció.

A nagyjából 1500 fő alkotta 2506. számú dandár 1961. április 17-én szállt partra a Disznó-öbölnél. A Havannától százhatvan kilométerre fekvő, nehezen védhető vidék jó kiindulópontnak tűnt az offenzíva megindítására.

Az aggasztó jóslatok viszont igaznak bizonyultak. Kuba óriási túlerőben, már felfegyverkezve várta a partraszállókat: körülbelül kétszázezer fős polgári haderő, és több mint huszonötezer hivatásos katona állt szemben azokkal az emigránsokkal, akik még a civil lakosság köreiben sem leltek támogatókra.

Két nap alatt véglegesen visszaszorították a támadókat, így Fidel Castro április 20-án már be is jelenthette a győzelmet. A gyors lefolyású, bukással végződő intervenció összesen száztizennyolc kubai emigráns, és százhetvenhat védő életét követelte. Nagyjából kétszáz embert sikerült kimenekíteni, a maradék ezerkétszáz fő pedig hadifogságba esett.

A forradalmi törvényszék közel száz halálos ítéletet hozott, mivel a nemzetközi jog nem védte a bevetés résztvevőit. Az Egyesült Államok ebben a nehéz helyzetben előlépett, és gyógyszereket, egészségügyi eszközöket kínált fel Kubának, a fogságba esettek szabadon – majd „haza” – engedéséért.

A terv balul sült el mind az emigránsok, mind az amerikai vezetők számára. A presztízsveszteség mellett az intervenció az Egyesült Államok és Kuba, valamint a Szovjetunió közti konfliktus elmérgesedésének is egyik fontos lépcsőfoka volt.

A tovább romló viszony többek között azt is eredményezte, hogy a szovjetek rakétákat kezdtek telepíteni Kubába, amire válaszul az amerikaiak tengeri blokád alá vonták a szigetet. A kubai rakétaválság szerencsére nem eszkalálódott, így a világ megmenekült egy esetleges nukleáris katasztrófától.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Che Guevara és Fidel CastroA kubai erők ellentámadásaEmlékmű HavannábanJohn Fitzgerald Kennedy

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár