Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél

Kié a felelősség?

Joggal merül fel a kérdés, hogyan mérhette fel ennyire rosszul a kubai viszonyokat az Egyesült Államok vezetése?

Az évtizedek során vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy Kennedy csak a körülmények áldozata volt, akit a vezérkari főnökök ajánlásai kényszerítették egy olyan intervencióra, melynek már a kezdetén kódolva volt az akció bukása, vagy a tények ismeretében döntött – felelőtlenül – a beavatkozás mellett. Kérdéses az is, hogy a jelentések, amelyek óvatosságra inthették volna, eljutottak-e az elnökig?

Az bizonyos, hogy Kennedy a Disznó-öböl kudarcából tanulva mentette meg a világot egy még nagyobb konfliktustól, hiszen a rakétaválság idején szembement azoknak a vezérkari főnököknek a tanácsaival, akik részben a Disznó-öböl kudarcának okozói is voltak.

Noha az elnök magára vállalta a felelősséget, a CIA szerepe szintén nem elhanyagolható tényező a balul elsült akcióban. Az 1961-ben, Lyman B. Kirkpatrick által írt jelentés szerint több ponton is hibázott a szervezet, melyek közül érdemes kiemelni néhányat: „Nem sikerült megszervezni a belső ellenállást Kubában, illetve a haderejükről sem sikerült összegyűjteni és elemezni a szükséges adatokat”; „az emigránsok vezetőinek hatékony bevonásának elmaradása az ő mulasztásuk”; valamint „a kockázatelemzés pontatlan volt, a belső kommunikáció és információáramlás pedig megbukott a szervezeten belül”.

Jack Pfeiffer, akit a Disznó-öböl eseményeinek történészi igényű összegzésére kértek fel, öt kötetet írt a balul sikerült akció részleteiről és lehetséges okairól. A CIA sokáig, egészen 2016-ig nem járult hozzá az ötödik kötet publikálásához, azonban öt évvel ezelőtt végül kiadásra került a mozaik utolsó, hiányzó darabja.

Az itt olvasható összegzés ugyan nem tár fel rejtélyes összeesküvéseket, de arra egyértelműen rávilágít, hogy a CIA belső hatalmi konfliktusai, és az ebből adódó szervezeti válság mennyiben hátráltatta az események hatékonyabb koordinálását.

Ennek fényében érthető, hogy a szervezet miért késleltette a kötet nyilvánosság elé tárását. A CIA felelőssége megkérdőjelezhetetlen, megítélésük és renoméjuk pedig még nagyobbat zuhant volna, ha a kötet megjelenésekor a Disznó-öböl csúfos kudarca még frissebben él az amerikaiak emlékezetében.

1. Kuba, a hidegháború kulcsszereplője
2. Bevetés a Disznó-öbölnél
3. Kié a felelősség?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?