Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
2024. április 17. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Szkennerek és épületek
Az Akropolisz falai már a mükénéi kor óta álltak, ám többször is súlyosan megrongálódtak. A 750 méter hosszú kerítőfal nagy része a periklészi korszak alkotása. Az új rekonstrukció elkezdéséhez a legfontosabb feladat az volt, hogy kőről kőre felmérjék és dokumentálják a jelenlegi állapotot, beleértve a falon keletkezett legkisebb réseket is.
Miután ez megtörtént, és eltávolították az összes növényzetet, amely kárt tehetett volna a falban, egy teljes fotogrammás felmérést és 3D szkennelést végeztek, majd optikai kábelekkel hálózták be, hogy észleljék a legkisebb rendellenes elmozdulást is.
A Propülaia, amely az Akropolisz hatalmas márványkapuja, és az épületek jelentős részével együtt az i. e. 5. században épült, más jellegű kihívások elé állította a szakembereket. Nikolaos Balanos ugyan helyreállította a huszadik század első felében, de korántsem tökéletesen: egyes elemeket rossz helyre rakott, másokat fel sem használt. Az évszázadok során számtalan funkciót töltött be, most azonban tulajdonképpen ugyanúgy bejáratként használják, ahogy évszázadokkal ezelőtt.
Az Erekhtheion kariatidái napjainkban (Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0)
Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0
Athéné Niké, avagy a Győzedelmes Athéné temploma a fennsík délnyugati részén épült fel. A törökök lerombolták, hogy a köveit falak építéséhez használják fel. Miután Athén a görögöké lett, a meglévő köveket visszaállították az eredetinek vélt helyükre, ám Balanos megint szétbontatta, hogy restaurálhassa. A jelenlegi állapot a 2000 és 2010 közötti rekonstrukció eredménye.
Az Erekhteion esetében alkalmazták először a huszadik század első felében a később katasztrofálisnak bizonyuló technikákat. 1979 és 1987 között 23 nagyobb tömböt kellett kicserélni, mivel rossz helyre lettek visszaállítva. A világhírű kariatidákat viszont másolatokkal kellett kipótolni, mivel az eredetiek annyira szennyezetté váltak, hogy a további létük vált veszélyeztetetté.
Az eredeti szobrok jelenleg az Akropolisz Múzeumban vannak, ahol lézeres eljárással tisztítják meg őket, hogy később a múzeumban legyenek kiállítva. A roncsolásmentes beavatkozás a lehető legkisebb darabokban szedi le a kormot és a szennyeződéseket anélkül, hogy az eredeti márvány sérülne.
Az athéni Akropolisz felújítása évtizedek óta tart, de még alighanem el fog telni néhány év, mire elnyeri a modern műemléki koncepció által megálmodott végleges formáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.