Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
„Spanyol” nátha
A korábbi „orosznátha” onnan kapta nevét, hogy a járvány kiindulási pontjának az Orosz Birodalom részét képező Buharát (a mai Üzbegisztánban) vélték. A három évtizeddel később kirobbant világjárványt spanyolnáthának nevezi a mai napig a köznyelv, holott köztudott, hogy nem Spanyolországból indult pusztító útjára.
A halálos influenza három hullámban söpört végig a világon: 1918 tavaszán egy mérsékeltebb járvány formájában, amelyet egy rendkívül halálos fertőzési hullám követett ugyanazon év őszén, végül pedig 1919 elején erősödött fel újra egy, a kettő közötti pusztító erővel bíró járvánnyal.
Az első eseteket hivatalosan 1918 márciusában jegyezték fel az Egyesült Államokban, a Kansas állambeli Camp Funston katonai bázison. Hat héttel később a betegség már elérte a nyugati front lövészárkait Franciaországban, de Spanyolországban csak májusban jelent meg.
Elnevezésének oka egy háborús félreértés. A többi jelentősebb európai országgal ellentétben ugyanis Spanyolország semleges maradt az első világháborúban, így az ottani sajtó nem volt szigorú cenzúrának alávetve.
Az első spanyolországi esetekről szóló beszámolók tehát megjelentek 1918 májusában a spanyol lapokban, és mivel ezen esetek közé tartozott maga XIII. Alfonz király, miniszterelnöke, és számos más kormánytag, az ország szorult helyzete kívülről is feltűnő volt.
Az emberek ezáltal világszerte arra következtettek, a betegség Spanyolországból terjedt szét, e nézetet pedig a hadakozó országok propagandistái is szították, mivel tudták, náluk valójában hamarabb feltűnt. A harci morál fenntartása érdekében örömmel hibáztatták Spanyolországot, a név pedig megragadt a köztudatban.
A spanyolok érthető módon nem örültek a „megtiszteltetésnek”, és arra gyanakodtak, a franciák okozták szándékosan az országukat sújtó járványt a határ túloldaláról. Itteni elnevezését a madridi Zarzuela színház egyik előadásából nyerte: a Don Juan mondáját újramesélő operett, A feledés dala népszerű része volt a Nápolyi katona (Soldado de Nápoles) című dal, amely a betegség spanyolországi nevévé vált.
Habár a járvány nem Spanyolországból indult, az ibériai ország sokat szenvedett miatta. Ugyan a 20. század elején az influenzát meglehetősen „demokratikus” betegségnek tartották – nem kímélte a gazdagokat és a nemeseket sem –, az embereknek feltűnt, hogy a „nápolyi katonának” meghatározható célcsoportjai vannak.
A nagyon fiatalok és a nagyon idősek mellett a 20 és 40 közöttieket is gyakran megfertőzte, és a férfiakat jobban kedvelte a nőknél – kivételt képeztek ez alól a terhes nők, akik kimondottan nagy veszélynek voltak kitéve.
E kor és nem szerinti megoszlás megismétlődött szerte a világon, de a kór pusztítása egyúttal igen egyenlőtlen volt: Ázsia lakói mintegy harmincszoros valószínűséggel haltak bele a betegségbe, mint az európaiak.
Általában véve Afrikában és Ázsiában volt a legmagasabb a halálos esetek aránya, Európa, Észak-Amerika és Ausztrália jóval kevesebb veszteséget szenvedtek.
A kontinenseken belül is nagy eltérések voltak e tekintetben: a Szaharától délre kétszer vagy háromszor is nagyobb volt a halálozási arány, mint Észak-Afrikában, míg Európában Spanyolországé volt a legmagasabb – kétszer akkora, mint Franciaországban vagy Nagy-Britanniában, és háromszor akkora, mint Dániában.
Az egyenlőtlenségek nem értek véget itt sem: általánosságban a városokat jobban sújtotta a kór, mint a vidéket, azonban a városokon belül is óriási eltérések voltak.
A legtöbb nagy központban a nemrég érkezett bevándorlók jóval nagyobb arányban vesztették életüket, mint a helyiek, a vidéki falvak esetében pedig előfordult, hogy míg egyet valósággal megtizedelt a járvány, a szomszédos – szinte minden tekintetben azonos tulajdonságokkal rendelkező – településen alig észleltek megbetegedést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20