Ahol a Loire és a Tisza találkozik: ismét várja a látogatókat a tiszadobi Andrássy-kastély

A tiszadobi Andrássy-kastély (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A már a 16. században befolyásos, székely eredetű Andrássyak csillaga az 1800-as évek második harmadában ívelt igazán magasra. Id. Andrássy Gyula, a „szép akasztott”, akit 1849 után a császári hatóságok forradalmi tevékenysége miatt távollétében halálra ítéltek, hazatérése után a Magyar Királyság és az 1867-ben létrejött Osztrák–Magyar Monarchia legbefolyásosabb politikusa lett. A gróf a magyaron kívül az európai politikában is letette a névjegyét, s ezzel együtt a világtörténelem alakulását is befolyásolta.

Az 1867-es kiegyezés után majdnem öt évig volt Magyarország miniszterelnöke, 1871 és 1879 között pedig közös osztrák–magyar külügyminiszteri tisztet töltött be. Az ő nevéhez fűződik a Monarchia külpolitikai stabilitásának és nemzetközi presztízsének helyreállítása is: Bismarck német kancellár oldalán szellemi atyja volt az 1878-as berlini kongresszusnak. Az európai nagyhatalmak vezetői itt döntöttek a cári Oroszország és az Oszmán Birodalom közötti konfliktus és a Balkán további sorsának ügyében. Ennek a kongresszusnak volt köszönhető többek között a Monarchia utolsó jelentős területi gyarapodása, Bosznia okkupálása is.

A nagy Andrássy fiai apjuk nyomdokaiban járva szintén politikai pályára léptek. Andrássy Tivadar azon túl, hogy az Országgyűlés alelnöke volt, műgyűjtőként és művészetpártolóként is nevet szerzett. Munkácsy Mihály támogatása mellett már igen fiatalon kiállt a magyar képzőművészet fejlődéséért. Ifj. Andrássy Gyula pedig a késői dualizmus korának meghatározó politikai személyisége, belügyminisztere volt.

Kiállítás a kastély földszintjén (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Lánytestvérüket, Ilonát a közvélemény a korszak egyik legműveltebb asszonyaként tartotta számon, akit Bismarck egyik fia és Milán szerb király is feleségül akart venni. Ilona azonban a Batthyány családba házasodott. A képzőművészeti érdeklődés a családnak ezen ágára is jellemző volt: maga Ilona Lotz Károly mecénásaként szerzett tekintélyt a művészvilágban, fia, gróf Batthyány Lajos pedig európai hírű festőművész lett.

Kiállítás a kastély első emeletén (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Még id. Andrássy Gyula határozta el, hogy felmenőihez és politikai szerepéhez méltó rezidenciát hoz létre tiszadobi birtokán, amely elsősorban nyári tartózkodási helyül szolgálhat. Az új családi kastély 1880 és 1885 között épült Meinig Arthur tervei alapján a Tisza partjától nem messze egy magaslaton, historizáló neogótikus stílusban. A romantikus Andrássynak feltett szándéka volt, hogy az épület a Loire-menti francia kastélyok világát idézze meg, mögötte pedig labirintusszerű angolkertet létesítettek.

A kastély angolkertje (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A kastély az 1940-es évekig állt az Andrássy család tulajdonában, a második világháború után a kommunista diktatúra államosította, az épületben pedig gyermekotthont létesítettek. A rendszerváltás után lassan nyilvánvalóvá vált, hogy a modern kor körülményei között ennek a funkciónak már nem tud tovább megfelelni, így a gyermekotthon elköltözött.

Az egykori romantikus nyári lak most az Európai Unió másfélmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásának köszönhetően újult meg, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül. A rekonstrukció kifejezett célja volt a néhai Andrássy család korhű életvilágának és a kastély parkjának teljeskörű helyreállítása. A történeti rekonstrukción túl a közeli Holt-Tisza partjának egy részét is rehabilitálták. A kastély épületében két állandó kiállítást hoztak létre: a földszinti tárlat elsősorban a híres arisztokrata család mindennapjait és tárgyi környezetét mutatja be, többek között egykor a család birtokában lévő, a közelmúltban visszavásárolt értékes műtárgyak segítségével. Az első emeleti kiállítás pedig az Andrássy család nemzedékeinek változatos közéleti szerepvállalásaival ismerteti meg a látógatókat.

A felújított kastélyt és a két kiállítást 2023. december 7-én nyitotta meg Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A kastély lépcsőháza (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Lázár János az ünnepélyes megnyitón a műemlékek hasznosítása kapcsán kijelentette: „Egy olyan új kísérlettel próbálkozunk épp, amely társadalmi vitára lesz alkalmas most és a jövőben is, hiszen az épületeket először több csoportba rendezzük. Vannak épületek, amelyeket visszaadunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, hiszen olyan rossz állapotúak, vagy olyan méretűek, amelyeknek a hasznosítására a 21. században nem nyílik lehetőség. Azt kell mérlegelnie a magyar államnak, hogy ezeket a kisebb jelentőségű épületeket esetleg piacra bocsátja vagy értékesíti-e. Lesznek olyan épületek, amelyeket szeretnénk, ha magyar nagyvállalatok, a pénzügyi és gazdasági szektor szereplői fogadnának örökbe, hiszen olyan méretűek, amelyeknek a fenntartása, működtetése, ésszerű hasznosítása piaci tőke nélkül meghaladja a mindenkori adófizetők teherbíró képességét.” Majd a miniszter hozzátette: „És vannak olyan épületek, mint például Keszthely, Eszterháza, Nagycenk és Tiszadob, amelyeknek az ország történetében betöltött jelentősége azt indokolja, hogy hosszú távon a magyar állam kezében maradjon. Vagyis ezeket az épületeket az állam működtesse, történetüket föltárja, bemutassa és emlékeztessen a használók, az építtetők és a benne élők jelentőségére.”

A helyreállítás kiterjedt az egykor a család birtokában lévő műtárgyak visszavásárlására is (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Oláh Zsanett pedig hangsúlyozta: „Számunkra az elmúlt 10 hónap, amióta azon dolgozunk, hogy idevarázsoljuk az Andrássy család szellemét és örökségét, egy izgalmas kihívás és szolgálat volt, amely során tudásunk és lehetőségeink legjavát igyekeztünk hadrendbe állítani. Bízom benne, hogy az idelátogató közönség olyan szeretettel és lelkesedéssel fogadja a most nyíló kiállítást, mint ahogy mi azt megalkottuk kurátoraink, szakértőink és kollégáink közreműködésével!”

A teljeskörű felújításnak köszönhetően most átadott, varázslatos tiszadobi Andrássy-kastély a maga korhű pompájában várja a látogatókat, legyenek akár a magyar történelem szerelmesei vagy pusztán pihennni, kikapcsolódni vágyó érdeklődők. Az Andrássy család története mindannyiuk számára szolgál figyelemre méltó teljesítményekkel. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban