A világhírnévig repítette a mexikói halálistenséget, Santa Muertét a drogháború

A legszentebb halál

Követői a keményen dolgozó, átlagos családoktól a börtönökben raboskodókon át a drogkartellek magas rangú tagjaiig igen sokfélék, és sokféle okból kezdtek közeledni a kultusza felé. Tiszteletük jeléül gyakran inkább a „Santísima Muerte”, azaz „Legszentebb Halál” névvel illetik (eredeti teljes megnevezése „Nuestra Señora de la Santa Muerte”, azaz „a mi szent halál asszonyunk”). Az elsöprő többségben katolikus vallású mexikói lakosság körében az egyház szabályainak betartása és Santa Muerte tisztelete nem zárja ki egymást, azonban az egyháznak erről más a véleménye. A Vatikán a 2010-es években hivatalosan is sátáninak, a vallás kiforgatásának bélyegezte a kultuszt, tagjainak száma azonban ma már nem csupán Mexikóban, de világszerte is terjed.

Évszázados átalakulás

Habár csupán az utóbbi 10-15 évben ismerte meg a világ szélesebb közönsége, Santa Muerte alakja több évszázada jelen van a mexikói kultúrában. A legkorábbi megjelenése még a gyarmatosítás időszakából való – ahogy a spanyolok próbálták a katolikus hitre téríteni a mai Mexikó azték és maja lakosságát, a halál jelképeként az Európában ismert kaszást is felmutatták az őslakosoknak. Az őslakosoknak azonban már megvoltak a halállal kapcsolatos természetfeletti alakjaik.

A konkvisztádorok érkezése előtt a mai Mexikó középső részére kiterjedő Azték Birodalom lakói Mictecacihuatl-t, „a halottak asszonyát” istenségként tisztelték. E halálistennő a halottak földje, azaz Mictlan királynője volt, és leggyakrabban részben csontvázként, avagy feje helyén csupán egy koponyával ábrázolták – hasonlóan napjaink Santa Muerte-figuráihoz.

Nem véletlen, hogy a mai „csontos asszonynak” (la Huesuda), ahogy követői időnként nevezik, sokszor egy kasza is van a kezében. A katolikus hittérítők magukkal hozták a halál Európa-szerte ismert megtestesülésének képét is az Újvilágba, a két alak pedig összeolvadhatott Santa Muerte alakjává. Ahogy az a világ más részein is történt, a római hit nem törölte el a térség eredeti hitvilágának minden részét, hanem sokszor inkább keveredett vele. A legtöbb tudományos feltételezés szerint ebből a kölcsönhatásból származhat Santa Muerte.

Santa Muerte történelmét mindenesetre végigkíséri az erőszak is. A gyarmatosítás időszakában volt a legerősebb a hírhedt inkvizíció hatalma Spanyolországban, és a szigorú felfogást az amerikai kontinensre is magukkal hozták az egyház hivatalnokai – már ebből az időszakból akad feljegyzés arról, hogy Santa Muerte – nem pedig Mictecacihuatl – szentélyeit rombolták le Mexikó középső részén, tehát alakja jórészt már ekkor, az első kereszténységre tért mexikói lakosok körében kialakulhatott.

Az írott történelemből ezután jobbára eltűnt, csaknem a 20. század közepéig. Habár van rá utalás több helyen is az 1940-es és az 1980-as évek között, igazán a mexikói drogháborúk kezdetétől vált egyre népszerűbbé az emberek körében Santa Muerte. Első modern szentélye 2001-ben nyílt Mexikóváros Tepito nevű negyedében, a következő évtized során pedig a csontvázszerű istenséget tisztelők száma elérte a 10-12 milliót is Közép-Amerikában, Mexikóban és az Egyesült Államokban, ezzel a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmává vált.

1. A legszentebb halál
2. Santa Muerte imádói

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején