„A világ legrégebbi vérét” őrizte meg a szibériai talaj egy újszülött őscsikóban

2019. április 24. 16:50 Múlt-kor

Folyékony halmazállapotú vért nyertek ki orosz és dél-koreai kutatók egy 42 000 éve halott csikóból. A felfedezés nagy lendületet adott azon reményeknek, hogy idővel a tudomány számára lehetségessé válik kihalt fajok újbóli életre keltése klónozással.

Korábban

Magyar kutató vezetésével azonosították a gyenyiszovai ember koponyájának egy darabját
Rábukkantak egy 25 ezer éves mamutcsontra, amelybe belefúródott egy ősi dárdahegy
Tökéletesen megőrződött, mára már kihalt lófajta csikójának 40 ezer éves múmiájára bukkantak

„A boncolás gyönyörűen megőrződött szerveket mutatott” – mondta Szemjon Grigorjev, a jakutszki Mamutmúzeum vezetője. „A szív ereiből folyékony vérmintákat sikerült kinyerni – a temetés kedvező körülményeinek és a permafrosztnak köszönhetően 42 000 éven át folyékony halmazállapotú maradt. Az izomrostok is megőrizték természetes pirosas színüket. Most már bizton állíthatjuk, hogy ez a legjobban fennmaradt jégkorszaki állat, amelyet a világon valaha találtak.” Dr. Grigorjev azt is elmondta, a csikó annyiban is kivételes állapotban őrződött meg, hogy nem találhatók rajta külsérelmi nyomok.

„Ez rendkívül ritka a paleontológiai leleteknél, mert legtöbbjük vagy hiányos, több darabban kerül elő, súlyos testi deformációkkal, vagy erősen mumifikálódott. A csikó szőre ép annak fején, lábain és testének egy részén is. Sörénye és farka fekete, teste többi részén pej. A szőr fennmaradása önmagában tudományos szenzáció, hiszen minden korábbi őslovat szőr nélkül találtak.”

A csikó vizsgálata a Jakutföldi Egyetem csapata és a dél-koreai Szuam Biotechnikai Kutatási Alap tudósai által végzett közös munka keretében zajlik, amely immár második hónapjába ért. „Vizsgálataink azt mutatták ki, halálának pillanatában a csikó egy-két hetes lehetett, tehát nemrég született” – mondta Grigorjev. „Ahogy a jó állapotban fennmaradt őskori állatok maradványainak korábbi eseteiben, úgy itt is a sárba fulladás volt a halál oka – a sár aztán megfagyott, és permafroszttá vált. Sok sár és iszap került elő a csikó emésztőrendszeréből, ezt élete utolsó másodperceiben nyelte le.”

A tudósok jelezték, „bíznak a sikerben”, hogy sejteket tudnak kinyerni ebből a csikóból, hogy klónozhassák a kihalt fajt, amely a Lenszkaja nevet viseli. Elmondásuk szerint már zajlik annak a kancának a kiválasztása, amely világra hozhatja az életbe visszahozott faj első modern példányát. Micsil Jakovlev, az egyetem médiafőnöke elmondta: „Remélhetőleg a világ hamarosan találkozhat a 42 000 évvel ezelőtt élt csikó klónjával.”

A csikót a Bagatajka nevű termokarszt mélyedésben találták 2018-ban, az északkelet-oroszországi Jakutföldön. „Életre keltésének” projektje a gyapjas mamut sokak által áhított hasonló újjáélesztésének előfutára lehet – mindkét vállalkozáson ugyanazok a tudósok dolgoznak. A csikó a Japánban tartandó, júniusban kezdődő egyéves „A Mamut” című kiállítás egyik darabja lesz. A kiállításra több mint 30 kiállítási darabot visznek Jakutföldről. „Először fogjuk kiállítani a világ egyetlen fagyott mamutormányát, valamint a jukagiri bölény, egy ősi fogolyfaj és a bagatajkai ló maradványait is” – mondta el Grigorjev.