A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
A nőket „hiányos, deformált hímeknek” tartották
A 20 hippokratészi szerző által írt 60 értekezésből 11 foglalkozik a nőgyógyászattal. Hippokratész tanítványai úgy gondolták, hogy a nők teste a férfiakénál puhább és porózusabb húsból áll – példaként a női mellet hozták fel, ahol a nő testében lévő tápanyagok tejjé alakulnak. E „porózusságot” azzal magyarázták, hogy a nők testében több folyadék van, többnyire vér formájában, amelyet havonta kienged magából a női test, valamint így tárolódtak szerintük a hüvely nedvei is.
Elméletük szerint amikor a vér „eldugítja az ereket” a női mellben, a nő elkezd megőrülni – ez fiziológiai „magyarázatként” szolgált arra az ősi sztereotípiára, hogy a nők neurotikusak, kiszámíthatatlanok és instabilak. A menstruáció, mint megtisztulási folyamat tehát pozitív dolog volt a szemükben. Szerintük a vérzés elmaradása a legkülönfélébb fizikai és pszichológiai megbetegedéseket okozta – ezeknek különösen a szüzek voltak kitéve, ez magyarázta gyakorinak tartott, akasztás vagy kútba ugrás általi öngyilkosságukat. Általában véve a férfiak és a nők közötti fiziológiai különbségek azt jelentették az ókori görögök számára, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiaknál.
Arisztotelész azt tanította, hogy a férfiak tökéletesebbek a nőknél. Mivel szerinte a nők kevésbé voltak képesek a fajfenntartáshoz szükséges hő termelésére (a menstruáció „elgyengítő” hatása miatt), a nők „hiányos”, avagy „torz” férfiak voltak. Hippokratészi kortársaival szemben Arisztotelész negatív folyamatnak tartotta a menstruációt. Azt a régóta fennálló elméletet vallotta, miszerint a méh két kamrából áll (gyakran ezzel magyarázták az ikrek születését is): a fiúk a jobb oldali, „meleg” kamrából születtek, a nők a bal oldaliból, annak minden „baljós” hozadékával. Elutasította azonban azt a hippokratészi magyarázatot is, hogy a női „hisztériát” a méh mozgásai okozzák, és lépéseket tett az ókorban még ismeretlen petevezeték szerepének megértése felé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap