2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A történelmi járványok hatásai hosszú távon rendszerint pozitívak voltak

2020. május 6. 19:58 Múlt-kor

Sokkal rosszabb helyzeteket is túléltünk

A szakértő elmondása szerint a helyzet azzal vált összetettebbé, hogy a világ különböző pontjain a bronzkorban (kb. Kr. e. 3000-1200) kiépült, teljességgel városnak nevezhető települések között megindult a nagy távolságokon át folyó kereskedelem.

Többük lakossága már ekkoriban meghaladt a 100 000 főt. Az ókor legnagyobb városa, Róma Kr. u. 200 körül érte el az egymillió lakost.

„A kereskedelmi útvonalak gyakran az egzotikus és luxus jellegű áruk – például fűszerek – szállítására jöttek létre, de ezek mentén terjedtek az ókori világban, a középkorban és a kora újkorban is a fertőző betegségek” – mondta el Dr. Kotarba.

„A világgazdaság hajnala után korábban nem látott mértékben kötötték össze a különböző népeket, kultúrákat és ökoszisztémákat a karavánok és hajók, amelyek ezáltal a világjárványok kulcsfontosságú gócpontjaiként működtek. A régi időkben ráadásul nem voltak utasszállító hajók, így minden utazónak kereskedelmi hajókon kellett helyet foglalnia. Maga a ’karantén’ szó is e tengeri járatok terminológiájából ered.”

Dr. Kotarba szerint a Homo sapiens az egyik legalkalmazkodóképesebb faj a Földön, miután számos szélsőséges demográfiai és környezeti stresszhatást is sikeresen átvészelt az idők során.

Ezek közé tartozik a Toba szupervulkán kitörése 75 000 évvel ezelőtt, amely az emberiség genetikai sokszínűségének nagymértékű csökkenésével járt – a becslések szerint ekkor az egész faj létszáma 3000 és 10 000 közé eshetett.

A szakértő kiemelte a Kr. u. 541-542-ben tombolt justinianusi pestist is, amely akár 25-50 millió emberrel is végezhetett. „Ezt követően újra felálltunk fajként, előnyösebb tulajdonságokkal azokban, akik túlélték.”

A mára kialakult képet a biomolekuláris régészet és a patogéngenetika tudományágai teszik árnyaltabbá, amelyek immár a múltbéli betegségek vizsgálatának élvonalát jelentik, a hajdani kereskedelmi útvonalak feltérképezése és tanulmányozása mellett.

Az új technológiák újszerű betekintést nyújtanak a különböző vírus- és baktériumtörzsek területi elterjedésébe, és alátámasztják a történelmi járványok és egyéb katasztrófák pozitív hosszútávú következményeivel kapcsolatos megfigyeléseket is.

„Már most is látjuk néhány pozitív hatását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárásoknak, például a klímaváltozásban. Több embert látunk kertészkedni és a természethez közeledni, miközben a populista kormányok elveszíteni látszanak követőiket, ahogy a szavazók egyre inkább azon vezetők felé fordulnak, akik empátiával és bizonyítékalapú adatokkal hoznak döntéseket” – mondta Dr. Kotarba.

„Reméljük, hogy az ókori Egyiptomban és Rómában, vagy a középkori Nagy-Britanniában élt elődeinkhez hasonlóan erősebben és talán bölcsebben bújunk elő az izolációból” -tette hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A pestis a svájci Winterthurban, 1328. március (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár