2020. tavasz: Halálos tudomány

A történelmi járványok hatásai hosszú távon rendszerint pozitívak voltak

2020. május 6. 19:58 Múlt-kor

Miközben a koronavírus-járvány új meghatározását hozta el a megszokott hétköznapoknak, az emberiséget némileg megnyugtathatja kilátásaival kapcsolatban a régészet és a történettudomány. Múltja alapján fajunk alkalmazkodóképesebb, mint gondolnánk.

festmény
Nicolas Poussin: A pestis Asdódban (1630) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Régi útitársak

Az ausztráliai Flinders Egyetem régésze és ókortörténésze, Dr. Ania Kotarba a Homo sapienset fenyegető korábbi extrém körülményekre mutat, optimizmusát fejezve ki a világ társadalmának és gazdaságának helyreállását illetően.

Dr. Kotarba fő kutatási területe a múltbéli globális kapcsolatok, főként az ókori kereskedelmi útvonalak és ezek változásai, különösen a szélsőséges események tükrében.

Elmondása szerint a városiasodás, a népességnövekedés és a proto-globalizáció a régebbi korokban is kedvező hatással volt a járványok terjedésére, ezek azonban végső soron többnyire kedvező hatással voltak a gazdasági folyamatokra.

„A fekete halál, amelyről úgy tartjuk, Európa és a Közel-Kelet lakosságának legalább a negyedével végzett a 14. században, hosszabb távon az élet- és munkakörülmények javulásával járt a dolgozók számára, valamint új piacokat nyitott meg, növelve a gazdaság teljesítményét” – mondta el Dr. Kotarba.

A szakértő azt is elmondta, a régészeti bizonyítékok alapján a járványok a városiasodás kezdetétől elkísérték az emberiséget, az ókori világkereskedelem kialakulásával pedig gyakoribbá váltak.

„Legelőször a neolit korban láthatunk széles körben elterjedt fertőző betegségeket, amikor a kisebb vadászó-gyűjtögető csoportok helyhez kötöttebb életmódra váltottak. Az első állandó településeken nőtt az egymással igen nagy közelségben élő emberek és újonnan háziasított, moslékon tartott állatok száma” – mondta el Dr. Kotarba.

„Ez tette lehetővé a zoonotikus (állatról terjedő) betegségek első nagy terjedéseit, mint például a bubópestis-járványokat – habár a zoonotikus betegségek már megfigyelhetők 2,8 millió évvel ezelőtti csontvázakon is, az egyik legkorábbi elődünkön, az Australopithecus africanuson” – tette hozzá.

„A régészet azt mutatja, ez egy olyan dolog, amellyel mind a modern, mind az ősi emberek együtt éltek évmilliókon át, és a modernebb életmódokkal súlyosbodott” – magyarázta Dr. Kotarba.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A pestis a svájci Winterthurban, 1328. március (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!