A történelem hét leghíresebb almája
2020. április 21. 08:34 Kulcsár Ádám
Korábban
A viszály gyümölcse
Akhilleusz szülei, Thetisz, a tengeri nimfa és Péleusz esküvője utáni lagzira „elfelejtették” meghívni a viszály istennőjét. Erisz meg is sértődött azon, hogy az összes görög isten felkerült a vendéglistára, csak ő nem. A sértést sajátos módon bosszulta meg.
Egy, a Heszperiszek kertjéből származó aranyalmát dobott az ünneplő közönség közé, amelyen a mítosz szerint ez állt: „A legszebbnek”. A hiú istennők természetesen rögvest hajba kaptak, melyiküket is illeti a gyümölcs. Előbb Zeuszhoz fordultak, ám ő bölcsen elhárította a felkérést, így egy trójai halandó, Parisz kezébe került a döntés felelőssége.
Az ifjú még a mezítelenül fürdőző istennőket is megleshette, ám dönteni nem mert. Egyik jelölttől sem állt távol a megvesztegetési szándék: Héra Európa és Ázsia feletti uralmat ígért neki, Athéné a bölcsességet kínálta, az ifjú herceg azonban Aphrodité ajánlatát fogadta el, aki a világ legszebb asszonyának a szerelmét adta neki.
A szóban forgó szépség azonban már férjnél volt, ám ez a tény nem tántorította el Pariszt: egyszerűen megszöktette szép Helénát Menelaosz orra elől, és Trójába vitte. Az ókori források ellentmondásosan írják le ezt a romantikusnak hitt szálat: Hérodotosz szerint a lányt szó szerint elrabolták, s gyakran találkozhatunk olyan ábrázolásokkal is, amelyeken a trójai herceg erőszakoskodik Helénával.
Szapphó szerint azonban a nő szívesen hagyta hátra régi életét, férjét és kilencéves lányát. Az Iliászban a romantikus vonal teljesül: a megszöktetés előtti éjjelen lettek saját elhatározásukból egymáséi.
A szöktetés a legendák szerint az ókor legnagyobb hadjáratát vonta maga után, a kor leghatalmasabb serege gyűlt össze, s vonult a messzi Trója falai alá.
A szerelmes történet nem ért boldog véget: a legszebb hölgy csalódott választott urának vitézségében, aki később meg is halt a harcokban, Trója a tűz martalékává vált, Heléna pedig végül ismét Menelaosznál kötött ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap