A török uralom végét jelentő zentai csatáról szóló rockoperát mutatnak be a Vajdaságban

A Zenta, 1697 című rockopera a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház együttműködésével valósul meg – hangsúlyozta az MTI-nek Wischer Johann, a zentai teátrum igazgatója hétfőn. Szarka Gyula és Szálinger Balázs művét Pataki András állítja színpadra. Wischer Johann elmondása szerint a történelmi tényeken nem módosítottak, ugyanakkor nem historizáló előadásról van szó, tehát nem magán a történetmesélésen van a hangsúly.

Egyetlen fiktív részt szőttek bele az előadásba, a szerelmi szál teljesen a képzelet szüleménye, mindazonáltal a készítők szerint akár meg is történhetett egy ilyen eset, csak az utókor nem tud róla – tette hozzá a kamaraszínház vezetője, aki maga is részt vesz az előadásban. Wischer Johann sajnálatosnak nevezte, hogy a zentai csatával a magyar és a szerb tankönyvek is csak röviden foglalkoznak, holott európai viszonylatban is jelentős csatáról van szó, hiszen az vetett véget a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén.

Már csak a halottak számát tekintve is fontos csatáról beszélhetünk – hangsúlyozta, majd úgy folytatta: mindkét oldalon sokkal többen estek el, mint a nándorfehérvári ütközetben. Hozzátette: Törökország azt fontolgatja, hogy nagyszabású megemlékezést szervez a csata emlékére, mert saját bevallásuk szerint mintegy harmincezer török esett el Zentánál, ami „ma is jelentős veszteségnek számít, háromszáz évvel ezelőtt pedig óriási szám volt”, hiszen százezer török vonult fel a negyvenezres szövetséges keresztény csapatok ellen 1697. szeptember 11-én, ahol Savoyai Jenő, a császári seregek hadvezére fényes győzelmet aratott felettük.

A nagyszabású produkcióban – amely nem is fért fel a kamaraszínház színpadára, ezért a helyi sportcsarnokban mutatják be – összesen hatvannégyen lépnek színpadra: tizenegy színész, a Sopron Balett tizenkét tagja, tizennégy néptáncos, huszonhárom zentai iskolás gyerek és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz négy akrobatája. A Zenta, 1697 főbb szerepeiben Vastag Tamást, Stéphanie Schlessert, Szomor Györgyöt, Békefi Viktóriát és Savanyu Gergelyt láthatja a közönség.

A Zentai Magyar Kamaraszínház a korábbi években két prózai előadást is készített a zentai csatáról, zenés formában azonban most először dolgozták fel a témát. Az előadás Zenta város napjára készült ugyan, de a korábbi évek produkcióival szemben nem csak ezen az egy napon mutatják be. Mivel a rockopera a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban készült, a tervek szerint Sopronban, valamint nyári fesztiválokon is játsszák majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye