A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története

A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át

Caesart vélhetően igencsak zavarta a Mercedonius-rendszer, mivel teljhatalmú diktátorként teljességgel átszabta a római naptárat – e naptárreformmal vette kezdetét a ma használt egyetemes naptár kialakulása.

Caesar Egyiptomban győződött meg arról, hogy az ott bevett, szigorúan szoláris naptár sokkal praktikusabb, mint a változékony római.

Hieroglif írással készült naptár Egyiptomban

A fáraók birodalmában alkalmazott naptár a csillagászok megfigyelései szerint működött, a helyreigazításokat az ő utasításukra betoldott, öt vagy hat napból álló interkaláris hónappal oldotta meg.

Caesar a filozófus Szoszigenésszel és más tudósokkal karöltve ehhez eszközölt módosítást: a csillagok figyelése helyett minden negyedik évben egy napot toldottak a naptárhoz.

A római naptár elmaradásait megoldandó, Caesar két hosszú hónapot adott hozzá a Kr. e. 46. évhez, és a julián naptárként ismert kalendárium Kr. e. 45. január 1-jén lépett életbe.

A rómaiak sem számoltak tökéletesen

A római naptár maradt a keresztény Európa általános naptára is. Az 1054-es nagy egyházszakadás után is mind a katolikus, mind az ortodox területeken ez maradt használatban.

A 16. századra azonban a tudósok megfigyelték, hogy az évek ismét „elcsúsztak” – Caesar és Szoszigenész számítása, miszerint a szoláris év 365,25 nap hosszú, igen közel járt a valósághoz, azonban nem volt teljesen egzakt – mintegy 11 perccel becsülte túl az év hosszát.

Ez főként azért okozott problémát, mert a húsvét eddigre eltolódott hagyományos helyéről – a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnaptól – mintegy tíz nappal.

XIII. Gergely pápa új naptár elkészítésére adott utasítást. Az új naptár megtartotta a négyévente betoldott szökőnapot, azonban kompenzálta ennek pontatlanságát azzal, hogy a 400-zal nem osztható kerek centuriális (évszázadkezdő) években kihagyja. Ennek eredményeképpen sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt szökőév, 2000 azonban már az volt.

A Gergely-naptár bevezetése volt az utolsó jelentősebb módosítás a nyugati világ által használt naptárban. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy az eszerinti 365,2421 napos év is kerekítés, ami miatt idővel ismét korrekcióra lesz szükség.

Mivel azonban a Gergely-naptár jelenlegi formájában nagyjából 3030 évente téved egy teljes napot, ez nem tartozik az emberiség legsürgetőbb problémái közé.

1. Több ókori kalendárium egész szökőhónapokat tartalmazott
2. A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át
3. Február 29. több helyen is különleges szerepet játszik a házasságban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták