De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
2024. február 18. 09:50 Múlt-kor
Már a Monty Python Brian élete című komédiában is felmerült a kérdés: „mit adtak nekünk a rómaiak?” A nyugati civilizáció számos aspektusát köszönhetjük valóban a rómaiaknak, akik sok esetben nem feltalálták, hanem tökélyre fejlesztették a különféle vívmányokat.
Korábban
Minden út Rómába vezet
„Alig létezik olyan terület a birodalomban, ahová római hivatalnokot küldve az ne találna ott utat. Az utak elérik a falat Britanniában, végigfutnak a Rajna, a Duna és az Eufrátesz mellett, és hálóként szövik át a tartományokat” – olvasható az Itinerarium Antonini nevű útikalauzban.
Róma mérnökei a szamnita háborúk során készítették el Capua irányába az első „valódi” római utat, amely olyannyira bevált a kommunikáció, a hadseregek mobilizációja és a kereskedelem meggyorsítása terén, hogy hét évszázadon át alig változtattak az építési koncepción.
A római utak a több mint egy méter mély alapozásuknak köszönhetik, hogy még ma is beszélünk róluk. A ledöngölt földre először ökölnyi vastagságú kövek kerültek 25-30 cm vastagságban, amelyre kisebb kavicsokból és kőtörmelékből álló réteget helyeztek.
Finom cementet öntöttek rá, végül a tetejére bazalt, láva vagy terméskő került, amelyet sokszor pontos méretre vágtak a megfelelő illeszkedés végett.
Hatalmának csúcsán Róma 113 provinciáját 372 nagy út kapcsolta össze, Európát több mint 400 ezer km római út szelte át, amelyek közül 80 ezer km le is volt kövezve.
A karbantartott, körültekintően és precízen megépített, csupán ritka alkalmakkor kátyús, az éles kanyaroktól mentes sztrádák pedig kiállták az idő próbáját, és évszázadokon át használatban voltak. Számos modern autóút követi ma is a nyomvonalukat. Az időjárással is dacoló úthálózat jelentős taktikai előnyhöz juttatta az örök várost.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.