2020. tavasz: Halálos tudomány

A tömegsírban is igyekeztek méltósággal búcsúzni pestises halottaiktól a középkori angolok

2020. február 21. 13:53 Múlt-kor

Új részletek derültek ki egy ritka, a 14. századi pestisjárvány áldozatainak maradványait tartalmazó tömegsírról Angliában. A Lincolnshire megyei Thornton Curtis falu közelében lévő Thornton apátság területén 2012-ben megtalált temetkezési hely 48 nő, férfi és gyermek csontvázát tartalmazta, több mint felük 17 éves vagy annál fiatalabb volt.

csontváz
A tömegsírban talált egyik csontváz (kép forrása: livescience.com / University of Sheffield / Antiquity Publications Ltd.)

A sír eleve különleges lelet volt elhelyezkedése miatt – a nagyobb városokon kívül ritkán találni pestises tömegsírokat Angliában. A régészek már a feltárás során sejtették, hogy járvány áldozatairól lehet szó.

A középkori temetőkben legtöbbször a nagyon fiatalok és az idősebbek maradványai alkotják a többséget, mivel ők voltak a leginkább kiszolgáltatva mind a különböző betegségeknek, mind a halálos baleseteknek. A Thornton apátság tömegsírjában azonban ennél jóval egyenletesebb volt az eloszlás.

Miután a radiokarbonos kormeghatározás a 14. századra – a nagy európai pestisjárvány idejére – datálta a maradványokat, 16 koponya rágófogaiból pedig a Yersinia pestis baktérium DNS-ét sikerült kinyerni, a magyarázat egyértelmű volt.

Hasonló tömegsírokat már korábban is tártak fel a régészek, főként Londonban, ahol a rendkívül zsúfolt viszonyok között élő emberek tízezrei vesztek oda az újra fel-fellángoló járványban 1348 és 1350 között. A Thornton apátsági azonban az első vidéki pestises tömegsír, amelyet Angliában találtak.

A jelenséget az magyarázhatja, hogy a járvány által súlyosan megtizedelt lakosságú közösség már nem tudta a megszokott mederben folytatni életét, beleértve ebbe a halottak eltemetését is.

Átlagos körülmények között az apátság környéki települések halottait nem itt, hanem a körülbelül másfél kilométerre lévő plébánia temetőjében helyezték volna örök nyugalomra.

A kutatók szerint azonban lehetséges, hogy a pestis már a plébánossal és a sírásókkal is végzett eddigre, és a lakosoknak új módot kellett találniuk szeretteik eltemetésére. Valószínű, hogy emiatt fordultak végül az apátság kanonokjaihoz.

A sírban a holttesteket egymáshoz közel, de nem egymásra helyezték el. Nyolc sorban, egyetlen rétegben lettek elfektetve, kor és nem szerint is vegyesen.

A régészek nem találtak személyes tárgyakat, kivéve egy korabeli övcsatot, amely vélhetően véletlenül esett a sírgödörbe, és nem tartozott egyik halotthoz sem. A halottakat minden bizonnyal egyszerre helyezték el, amikor a sírt megásták.

Annak ellenére azonban, hogy egyszerre lettek eltemetve, minden halott megkapta a körülményekhez képest a lehető legtöbb egyéni odafigyelést.

A régészek beszámolója szerint mindegyikőjüket nagy gonddal helyezték el, és habár a földben az évszázadok során nyomtalanul elbomlott minden hajdani ruhaszövet, a csontvázak vállainak helyzetéből arra lehet következtetni, mind halotti lepelbe voltak tekerve.

Mire az 1350-es évek elején elhalt a járvány Angliában, az ország lakosságának egyes becslések szerint akár a fele is odaveszhetett. Ennek ellenére a társadalom nem omlott össze, és az élet folyt tovább, egy évszázadon belül pedig visszatért a járvány megérkezése előtti szintre a lakosságszám.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!