A szupervulkán kitörése ellenére felvirágzott egy kőkori civilizáció Dél-Afrikában

Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei nemcsak túlélték a katasztrófát, de azt követően „virágzott” is az élet településeiken.

Egy nemzetközi kutatócsoport végzett feltárásokat a Dél-Afrika déli partvidékének két helyszínén. A leletek alapján ebben a térségben a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység. A kutatás megerősítette a korábbi, a Malawi-tó fenekén folytatott vizsgálat eredményét, amely nem találta a nyomát a globális klímakatasztrófának.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzője, Curtis Marean rámutatott, hogy a kutatás révén sikerült valódi válaszokat találni a Toba vulkán kitörésével kapcsolatos kérdésekre. A katasztrófa hatása Afrikában számított igazán, hiszen az volt a modern emberiség bölcsője - emlékeztetett a tudós.

A tanulmány szerint a kutatók a dél-afrikai ásatásokon apró vulkáni tevékenységből származó üvegszemcséket találtak az üledékes talajban. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a szilánkok egyeznek a 9 ezer kilométerrel távolabb fekvő Toba-kráternél talált szilánkokkal. Úgy tűnik, először sikerült a forrásától ilyen távol azonosítani vulkáni kitörés maradványát. A hatalmas távolság szintén az óriási erejű kitörésre utal.

Marean szerint erős bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy a vizsgált kőkorszaki települések túlélték a vulkánkitörést. Archeológiai módszerekkel nehéz megbecsülni, hogyan nőtt vagy csökkent a korszakban egy adott település népessége, azt azonban meg lehet mondani, hogy milyen intenzitással használták a területet az emberek - mondta.

A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak. „A Toba kitörése után az emberi tevékenység megnőtt. Nagyobb embercsoportok éltek vagy tartózkodtak hosszabb ideig a területen” - jelentette ki a tudós.

A kutatás eredményeit egy új technika alapozta meg, amellyel pontosan meg tudták állapítani az üvegszilánkok korát. Marean elmondta: arra bíztatnak más kutatókat is, hogy használjanak hasonló módszereket az afrikai régészeti helyszíneken, s így kiderül majd, hogy más populációk is erősödtek-e a Toba kitörése után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike