A szörny, amely terrorban tartotta Új-Zélandot 1886 őszén

A The Daily Telegraph nevű helyi újság „gyíkszerű szörnyetegnek” nevezte az ismeretlen élőlényt, míg más sajtótermékek úgy vélték, egy alligátorról vagy egy krokodilról lehet szó, annak ellenére, hogy az Ausztráliától délre lévő szigetországban a hüllők kivétel nélkül csupán néhány centiméter hosszúak. Nem úgy, mint északi szomszédjuknál.

A következő két hónapban Waikato régió lakói aggódva figyelték a horizontot, hátha felbukkan új szomszédjuk. A farmokon élők többször állították, hogy látták a folyóban, amint kidugja a fejét a vízből, míg az őslakos maorik azt mondták, hogy a lényt már régóta ismerik, a neve pedig taniwha. A különféle történetek mindig egy nagy szörnyetegről szóltak, néhányan egy méretes angolnára tippeltek, amely olykor kiszáll a vízből és a lábainál kapja el áldozatát hatalmas fogaival. A New Zealand Herald pedig előásott egy egy évvel korábbi történetet, amely szerint egy maori lányt találtak ugyanabban a folyóban. A karjáról a hús teljesen eltűnt.

Nem sok idő kellett hozzá, hogy a titokzatos szörnyről képek is megjelenjenek, amelyek általában egy krokodilszerű, ám annál még félelmetesebb lényt mutattak. Olykor kifejezetten egy ichthyosaura (görögül: halgyík) hajazó állat képe jelent meg. Két férfi néhány nappal később arról számolt be, hogy miközben kenujukkal a Waikato folyón keltek át, majdnem felborította őket a teremtmény, amely a part felé tartott. Roppant méretűnek írták le, hatalmas állkapcsát pedig egyenetlen fogak tarkították. Testét fekete színű szőr borította.

Mikor már az izgalmakkal teli félelem a tetőpontjára hágott, elérkezett a katarzis. A Tasman-tenger partján lévő Raglan város homokos fövenyén rábukkantak a szörnyetegre, amint az a napon szunyókált. Rögtön két golyót kapott a fejébe. „Három és fél méter hosszú és közel két méter átmérőjű volt, farka helyén két csavarszerű propellert lehetett látni” – állították a szemtanúk a lapoknak. „Leopárdszerű feje volt, félelmetes fogai pedig két sorban kaptak helyet, soronként 12 darab. Bőre ezüst volt, felvágott gyomrából pedig madártetemek bukkantak elő.”

A vállalkozó szellemű telepesek természetesen meglátták a lehetőséget. Megvásárolták a vadállat tetemét, és az tervezték, hogy a világ számos pontján, kezdve Ausztráliában, majd folytatva az Egyesült Államokban és Európában bemutatják Új-Zéland saját Loch Ness-i szörnyét. A nagy tervek azonban kútba estek, mikor november 26-án végül szakavatott kezek is megvizsgálták a kísérteties lényt.

„A gyíkszerű szörnyről kiderült, hogy egy szürke fóka” – hozta le a világ számos lapja a helyiek számára nem túl vonzó hírt. Új-Zélandon azonban igencsak ritka vendég a fóka, így nem okolhatjuk őket azért, mert propellert láttak az állat uszonyszerű csonkká korcsosult hátsó lábaiban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején