A Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be
2017. február 9. 11:28 MTI
Részleteket mutattak be szerdán Budapesten azokból a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmekből, amelyek a Gulág Emlékbizottság támogatásával készülhettek el.
Korábban
Az eseményen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a Galgóczy Árpád és Koós Ottó gulágtúlélőkről szóló, valamint Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye alapján készült filmalkotások hitelesen mutatják be az 1944-ben és 1945-ben történteket. Galgóczy Árpád magyar gulágtúlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá.
Az eseményen Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogva tartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza. "A magyar embernek természete, hogy egy sokkból magához térve egyből kutatni kezdi a kibontakozási lehetőségeket és mindenki másnál előbb meg is találja" - jegyezte meg. Hozzátette: a húszéves büntetés első éve után elkezdték megszervezni, hogy mit csinálnak majd, ha hazatérhetnek. Akkor határozta el, hogy portrérajzoló lesz és egyből neki is állt embereket rajzolni. Hamarosan minden brigádvezető és őr vele akarta lerajzoltatni magát, ennek köszönhetően később csak kevés időt kellett kényszermunkán töltenie.
Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a Gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez. "Koós Ottó története egy halálosan komoly tündérmese. Ez a 20. század egyik legszebb szerelmes története" - hangsúlyozta Pásztor Zoltán, aki megjegyezte azt is: Koós Ottó jelenleg a legidősebb ma is élő "ludovikás".
Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be a főszereplő, a 16 éves Tóth Eszter szenvedésén keresztül. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után. A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak. A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória játssza.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
