A szovjetek atombombát készültek dobni a Holdra a hidegháború idején

A szovjet vezetés 1958-ban adott megbízást az erre vonatkozó tervek kidolgozására - mondta el a moszkvai Német Történeti Intézetben dolgozó Matthias Uhl. A történész nemrég fedezte fel az orosz állami levéltárban, majd hozta nyilvánosságra az erről szóló jegyzőkönyveket. Erről a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) német regionális médiatársaság adott hírt először.

Uhl szerint a legfelső szovjet vezetés tervei értelmében egy rakétára szereltek volna atomtöltetet, amelynek romboló ereje hasonló lett volna a Hirosimára mért atomcsapáséhoz. A művelet célja hidegháborús erőfitogtatás lett volna. Szovjet tudósok azonban figyelmeztettek, hogy a rakétaindítás során felrobbanhat az atomtöltet, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. Ezért a tervet néhány hónappal később feladták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek