2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből

2018. február 16. 18:06

A törvénytelen fiú, akit királynak szántak

Minden bizonnyal a legismertebb név a magyar királyok törvénytelen gyermekeinek sorában Corvin Jánosé. Az 1458-ban királlyá választott Hunyadi Mátyás egész uralkodása során arra törekedett, hogy saját dinasztiát alapítva biztosítsa családja trónörökését halálát követően is. Első felesége, Podjebrád György cseh király lánya azonban 1464-ben gyermekágyi lázban elhunyt és az újszülött fiúgyermek is rövid időn belül elvesztette életét. A király ezt követően egy évtizeden keresztül igyekezett magának új feleséget találni, de az eltervezett házasságok sorra meghiúsultak vagy a magyar főurak ellenállása miatt, vagy azért, mert a külföldi dinasztiák nem akarták lányukat az alacsony sorból jövő magyar királyhoz adni.

Eme évek alatt ismerkedett meg Mátyás egy 1470. évi bécsi látogatása alkalmával egy gazdag polgárcsalád lányával, Edelpeck Borbálával, akit ezután magával is vitt Magyarországra. A lány 1473-ban fiút szült Mátyásnak, aki a János nevet kapta. A gyermeket a király azt követően is maga mellett tartotta, hogy házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal, míg Borbálát gazdag pénzadománnyal hazaküldte Ausztriába.

Amennyiben a Nápolyból érkezett királylány törvényes fiút szül Mátyásnak, úgy nem kizárt, hogy Corvin János is Kálmán püspökhöz hasonló egyházi karriert futott volna be, de a sors ezúttal máshogy rendelkezett. Beatrix meddőnek bizonyult, így Mátyás számára Corvin vált az egyetlen lehetséges utóddá.

A királyné rosszallása ellenére is Mátyás grófi és hercegi címmel ruházta fel, majd újabb és újabb adományokkal gazdagította fiát, aki így hamarosan az ország leghatalmasabb birtokosává vált. A király sorra feleskette a főurakat, hogy halála után támogatják majd Corvin királlyá választását, sőt még a Habsburgokkal is igyekezett megegyezni arról, hogy ha az egész országot nem is, legalább egy függetlenné váló horvát-bosnyák királyság trónját biztosíthassa fia számára.

Mátyás törekvései azonban nem jártak sikerrel, az 1490-es váratlan halálát követő zűrzavarban Corvin nem tudta magához ragadni a hatalmat és a vesztes csontmezei ütközetet követően elismerte II. Ulászló királyságát. Életének utolsó évtizedét a belső politikai csatározásokkal töltötte,  és igyekezett - sokszor sikertelenül - megőrizni birtokait és várait.

1496-ban feleségül vette a tekintélyes horvát nemesi család sarját, Frangepán Beatrixot, akitől három gyermeke született, Erzsébet, Kristóf és Mátyás. Corvin végül 1504-ben hunyt el, és utódai sem élték túl sokkal édesapjukat és Erzsébet 1508-as halálával végleg kihalt Mátyás vérvonala.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
I. AndrásKálmán püspök két fennmaradt pecsétjeRestaurált Anjou-címer a győri püspökvárban (kozterkep.hu)I. RudolfCorvin JánosA fiatal Corvin JánosA krumlovi kastély ablakai, ahonnan Ausztriai Julius Ceasar is kitekinthetett egykorEgyes elméletek szerint a pozsonyi városháza kapuboltozatán látható püspöksüveges ifjú valójában Kálmán püspököt ábrázolhatjaII. Lajos
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár