2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből

2018. február 16. 18:06

A király bátyja

A magyar koronát az Anjou-ház számára megkaparintó I. Károly számára a trónöröklés kérdése sokáig égető problémának bizonyult. A Nápolyból érkező király 1319-re már elmúlt 30 éves, háromszoros özvegy volt és tragikusan végződő házasságaiból csak rövid életű leánygyermekei születtek. Negyedik felesége, a lengyel király Erzsébet nevű lánya aztán a következő évtizedben gyermekek sorával örvendeztette meg a királyt, akinek három felnőtt kort is megélt fia között találjuk a magyar középkor egyik legjelentősebb uralkodóját, Nagy Lajos királyt is.

Kevéssé ismert azonban, hogy Lajos születése előtt majdnem egy teljes évtizeddel, 1317-ben vagy 1318-ban egy „csepel szigeti ágyas” fiút szült Károly királynak. Az illető asszony valószínűleg nemesi sorból származott – egy elmélet szerint Csák nemzetségbeli Györke lánya lehetett –, a fiút ugyanis a király elismerte természetes fiának és gondoskodott is neveltetéséről.

A Kálmán névre keresztelt gyermeket valószínűleg a kezdetektől egyházi pályára szánták, és életének első tíz évében Ivánka váradi püspököt nevezték ki nevelőjének. Mindössze 15 éves lehetett, amikor megkapta első egyházi tisztségét mint váradi kanonok, majd 1335-ben esztergomi prépostnak nevezték ki. A villámkarrier ezután is folytatódott és 1337-ben már a győri püspöki széket is elnyerte – annak ellenére, hogy az egyházi előírások szerint életkora miatt erre még nem is lett volna jogosult.

Kálmán püspök ezután 38 éven keresztül állt a győri egyházmegye élén és minden jel szerint az országos politikában is prominens szerepet töltött be és I. Károly haláláig szabadon használhatta az Anjou-címert is. 1342-ben jelen volt Székesfehérváron, amikor öccsét, Lajost Magyarország királyává koronázták és 1350-ben valószínűleg nápolyi hadjáratára is elkísérte testvérét.

Ezt követően azonban a király és a püspök viszonya egyelőre nem tisztázott okok miatt megromlott és Kálmánt 1353-ban Esztergomban börtönbe is vetették, ahonnan csak a pápa közbenjárására szabadult a következő év során. Püspöksége idején több szerzetesi közösség is alakult a győri egyházmegye területén, valamint átépítéseket is eszközölt a győri püspökváron, valószínűleg ekkor került fel arra a mai napig látható struccos Anjou-címer. Kálmán püspök végül 1375-ben hunyt el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
I. AndrásKálmán püspök két fennmaradt pecsétjeRestaurált Anjou-címer a győri püspökvárban (kozterkep.hu)I. RudolfCorvin JánosA fiatal Corvin JánosA krumlovi kastély ablakai, ahonnan Ausztriai Julius Ceasar is kitekinthetett egykorEgyes elméletek szerint a pozsonyi városháza kapuboltozatán látható püspöksüveges ifjú valójában Kálmán püspököt ábrázolhatjaII. Lajos

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár