A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Félve mertek beszállni a léglabda gondolájába
1846. Az 1800-as évek első évtizedeiben az ország számos pontján próbálkoztak – több-kevesebb sikerrel – a levegőbe emelkedéssel. Az 1820-as évek során a mai formájára kiépített Városligetben – az első sikeres bemutatót követően – három évtizednek kellett eltelnie a következő, nagy visszhangot keltő légi bemutatóig.
1846 tavaszán a német Christian Lehmann (1792–1860) repülései keltettek általános feltűnést Pest-Budán. A légi utazás még akkoriban is romantikus, fantáziát megragadó eseménynek számított az emberek szemében. Viszont nagyon kevesen akadtak, akik maguk is ki merték próbálni a földtől való elszakadás élményét.
Lehmann kapitány a felszállásait megelőző napokban, előzetes hírverésként, bemutatta léggömbjét a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoutban. Felajánlotta, hogy a közönség köréből magával visz néhány utast, de első felszólításra senki nem jelentkezett a veszélyes kalandra. Végül mégis akadt néhány bátor vállalkozó. Így Lehmann volt hazánkban az első léggömbpilóta, aki nem egyedül, hanem utasokkal emelkedett a magasba.
Két felszállásra került sor a Városligetből – március 17-én és 25-én –, s a korabeli tudósítások szerint mindkettő sikerrel zárult. Az első alkalommal a gömb 2500-2600 láb (kb. 800 méter) magasságig emelkedett, majd kelet felé sodródva Fót közelében ért földet.
A felszállásokat mindkét alkalommal nagy tömeg figyelte. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a nézők között volt Jókai Mór is, akit későbbi írásaiban élénken foglalkoztatott a léghajóval történő repülés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap