A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Félve mertek beszállni a léglabda gondolájába
1846. Az 1800-as évek első évtizedeiben az ország számos pontján próbálkoztak – több-kevesebb sikerrel – a levegőbe emelkedéssel. Az 1820-as évek során a mai formájára kiépített Városligetben – az első sikeres bemutatót követően – három évtizednek kellett eltelnie a következő, nagy visszhangot keltő légi bemutatóig.
1846 tavaszán a német Christian Lehmann (1792–1860) repülései keltettek általános feltűnést Pest-Budán. A légi utazás még akkoriban is romantikus, fantáziát megragadó eseménynek számított az emberek szemében. Viszont nagyon kevesen akadtak, akik maguk is ki merték próbálni a földtől való elszakadás élményét.
Lehmann kapitány a felszállásait megelőző napokban, előzetes hírverésként, bemutatta léggömbjét a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoutban. Felajánlotta, hogy a közönség köréből magával visz néhány utast, de első felszólításra senki nem jelentkezett a veszélyes kalandra. Végül mégis akadt néhány bátor vállalkozó. Így Lehmann volt hazánkban az első léggömbpilóta, aki nem egyedül, hanem utasokkal emelkedett a magasba.
Két felszállásra került sor a Városligetből – március 17-én és 25-én –, s a korabeli tudósítások szerint mindkettő sikerrel zárult. Az első alkalommal a gömb 2500-2600 láb (kb. 800 méter) magasságig emelkedett, majd kelet felé sodródva Fót közelében ért földet.
A felszállásokat mindkét alkalommal nagy tömeg figyelte. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a nézők között volt Jókai Mór is, akit későbbi írásaiban élénken foglalkoztatott a léghajóval történő repülés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.