A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Három ágyúlövés adott jelt a felszállásra
1811. Garnerin kapitány merész légi ugrásában csak mellékszerepet kapott a légballon. Az ember által irányított léggömb első sikeres magyarországi repülését ezért nem az ő nevéhez kötjük. Az úttörő felszállásra, amelynek helyszínéül szintén a Városligetet választották, 1811-ben került sor.
Az ehhez szükséges légballont közösen tervezte és készíttette el két orvos-fizikus: a Bécsben működő Gregor Kraskovics (1767–1823) és a bécsi születésű, de Pesten praktizáló Johann G. Menner (1765–1816), akit a korabeli sajtóban csak Menner doktorként emlegetnek. Hidrogénnel töltött közös léggömbjük 1811. június 3-án emelkedett a magasba a pesti Városerdő egyik tisztásáról, Menner Jánossal a kosarában.
A Hazai és Külföldi Tudósítások című újság szerint Menner doktor levegői golyóbisa olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor belefért volna:
„A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett.”
Szó, mi szó, annak idején megadták a módját a légi utazásnak. A szenzációs újdonságnak számító léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ráadásul a sasokkal díszített léggömb nem csak embert szállított. A felszállás után a légi jármű egy ideig a tisztás fölött lebegett, és ezalatt Menner doktor selyem ejtőernyőkre erősített apró háziállatokat dobált ki a kosárból. A riadt állatkák – az ámuló közönség üdvrivalgásától kísérve – sértetlenül értek földet.
Az első, Városligetből felszálló, irányított léggömb útja teljes sikerrel zárult. Miután megfelelő magasságba emelkedett, keleti irányban eltűnt a nézők szeme elől. A légáramlat egészen a Gyöngyös melletti Gencspusztáig sodorta, ahol a gömböt irányító léghajós sikeresen leereszkedett. Menner doktor a források szerint 1813-ban még egyszer a levegőbe emelkedett a város erdejében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap