A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Légi attrakciók az Állatkertben
1880-as évek. Budapest nyüzsgő nagyvárossá válásának időszakában az osztrák Viktor Silberer (1846–1924) felszállásait többször is megcsodálhatták a magyar főváros lakói. A repülés úttörői között számon tartott bécsi léghajós híres légballonjával, a Vindobonával 1883-ban a polgári lövölde kertjéből emelkedett a levegőbe, kosarában az első magyar női léghajóutassal. 1886-ban pedig a városligeti Állatkertben tartott légi bemutatót. De hogyan vált légballonok felszállóhelyévé a pesti Állatkert?
Az előzményekhez tartozik, hogy 1873-ban Serák Károly nagyabonyi gazdálkodót nevezték ki az anyagi gondokkal küzdő Állatkert igazgatójának. Serák a bevételek növelésére igyekezett minél több szenzációs, közönségcsalogató látványosságot hozni az intézménybe. A nézők tömegeit vonzó attrakciók közé tartozott – a kötéltáncosokhoz, egzotikus népcsoportokhoz hasonlóan – a repülés is.
A Vindobona egyike volt a kor legnagyobb légballonjainak. Gömbjének átmérője feltöltve elérte a 15 métert, térfogata a 14 ezer köbmétert. Feltöltése egy vastag gázcső segítségével több óráig tartott. A hatalmas léggömböt közönséges világítógázzal töltötték fel, ami nagyjából fele olyan könnyű, mint a levegő. A Vindobona a kosarában a kapitány mellett több utast is képes volt magával vinni. Az első felszállások közönségsikere nyomán Serák igazgató rendszeressé tette a légi bemutatókat az Állatkertben.
Így került sor az 1880-as évek közepén Miss Leona Dare (1854–1922) egyedülálló mutatványára is, amellyel a jamaicai születésű artistanő bejárta a világot: fogaival kapaszkodott a léggömbről lógó kötélbe, így emelkedett a magasba, majd a levegőben bemutatott artistaprodukció végén ejtőernyős ugrással ért földet.
Az állatkerti ejtőernyős ugrások közül nem mindegyik volt sikeres. Akadt olyan ugró, aki egy ligeti fa tetején akadt fenn. Egy hiányos öltözetű artistahölgy pedig a közeli, István úti Szent Szív Zárda kertjében landolt, alaposan ráijesztve a békésen kertészkedő apácákra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap