A pestis végezhetett Dzsingisz kánnal is
2021. február 4. 18:08 Múlt-kor
Korábban
Tanulságok a mának
Miközben a fertőző betegségek világszerte gyakorolt hatását vizsgálták, a kutatóknak az az ötlete támadt, hogy Dzsingisz kán halálára fókuszáljanak. „A jelenlegi COVID–19 világjárvány a régmúlt pandémiáinak vizsgálata felé terelte gondolatainkat” – mondta Galassi.
A kutatók főként a Jüan története című történeti munkára összpontosítottak, amely a Ming-dinasztia (1368-1644) idején keletkezett. Ebben a szövegben az áll, hogy a Nyugati Hszia elleni utolsó hadjárata idején, 1227. augusztus 18. és 25. között Dzsingisz kán lázas betegségbe esett, amely végül nyolc nap után végzett vele. Egyes korábbi kutatások ebből arra következtettek, hogy tífusz lehetett a halála oka, de Galassi és kollégái megjegyzik, hogy a forrás nem említ semmilyen, erre a betegségre jellemző tünetet, mint például a hasi fájdalmat vagy a hányást.
A tudósok nem csupán a klinikai jelek alapján diagnosztizálták Dzsingiszt, hanem az ismert betegségek alapján, amelyekben ebben az időben gyakran szenvedtek a mongol seregek és ellenségeik is, továbbá a fertőző betegségek terjedési és lappangási idejével kapcsolatos mai ismeretekre alapozva.
A kutatók arra jutottak, hogy Dzsingisz tünetei egyeztek a bubópestiséivel, amely akkoriban igen gyakori volt a térségben. Elismerték ugyanakkor, hogy az ilyesfajta visszamenőleges diagnosztikai kutatást óhatatlanul hátráltatja többek közt az, hogy nem tudták megvizsgálni a nagykán földi maradványait – lévén, hogy sírhelye mindmáig ismeretlen.
Mindazonáltal „habár nem lehetünk száz százalékig biztosak a pontos halálokot illetően e korlátozások miatt, azt kijelenthetjük, hogy ez a klinikai forgatókönyv sokkal realisztikusabb és méltóbb a történészi számbavételre, mint bármely másik, erőltetett hipotézis” – mondta Galassi.
Összegzésül a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Dzsingisz kán sorsa a jelen számára is tartogat tanulságokat. „A jelenlegi világjárvány ismét megmutatta, hogy az országok vezetői is elkaphatnak fertőző betegségeket, és hatalmuk ellenére nem védhetők meg az efféle természetes jelenségekkel szemben” – mondta el Elena Varotto, a tanulmány társszerzője, az olaszországi Cataniai Egyetem bioarchelógusa. Dzsingisz kán halála ezáltal „általános példaként szolgálhat a betegségek a mindenkori vezetésre gyakorolt hatásaira, azaz hogy akár a történelem menetét is képesek megváltoztatni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap