Titkok és árulások: a Rosenberg-házaspár útja a villamosszékig
2021. január 29. 08:30 Múlt-kor
Korábban
Ártatlanok?
Nincs jogunk, sem lehetőségünk megítélni, hogy a házaspár bűnös volt-e az ellenük felhozott vádakban. Mielőtt valaki ezt megteszi, gondoljon át néhány különös adatot. A bűntársak – mint azt a sógor és testvér, Greenglass is bevallotta – eskü alatt tett vallomásaikban olyat is igyekeztek Juliusra kenni, amit nem követett el, természetesen ennek ellenére sem illik az „ártatlan bűnbak” kifejezés a kivégzett kémre.
Az információk fő forrása, David Greenglass csak egy egyszerű mérnök volt, a legkényesebb dolog, amelyhez hozzáférhetett, az a maghasadás beindításáért felelős hagyományos robbanószerkezet terve volt, így az atombomba kifejlesztéséhez szükséges elméleti háttér számára is ismeretlen maradt. Azonban mint azt Nyikita Hruscsov is elismerte, Rosenbergnek jelentős szerepe volt abban, hogy 1949 szeptemberében elhangozhatott a híres TASZSZ-bejelentés.
A kémkedés többi szereplője mindössze néhány évvel megúszta: Harry Gold 14, Morton Sobell 17, David Greenglass pedig 9 évet ült le. Utóbbi 1960-ban jó magaviseletéért cserébe szabadult, 2014-ben halt meg New Yorkban. Klaus Fuchst a britek 9 évre ítélték. Mindehhez képest Ethel Rosenberg halálbüntetése – akit maximum bűnpártolásban lehetett vétkesnek találni – aránytalanul nagy volt. Nem beszélve azon kutatókról, akiknek a neve fel sem merült a tárgyalás során.
Ilyen volt Theodore Hall (1925-1999), aki már a Manhattan-projekt elején ellenezte az amerikai atommonopóliumot, önként sétált be a New York-i szovjet nagykövetségre, és értékes adatokat, többek között a Fat Man részletes tervrajzait adta át. De érdemes megemlíteni a polónium sugárzását mérő George Kovalnakot (1913-2006) is, aki a polóniumgyártás folyamatának részleteit szolgáltatta ki a szovjeteknek.
Utólag is nehéz megítélni, hogy a szovjet atombomba korai léte vajon visszafogta-e és további gondolkodásra késztette-e az azt követően már azt a bizonyos piros gombot megnyomni ódzkodó hidegháborús feleket, vagy épp ellenkezőleg: elmélyítette és veszélyesebbé tette az újabb, immáron atommal vívandó világháborús ellentéteket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap