A nagyhatalmak diktáltak a Balkán-félszigetet újra felosztó konferencián

I. György görög király és Ferdinánd bolgár cár találkozója Thesszalonikiben, 1912. december

A balkáni népek törekvéseit a pánszlávizmus és az ortodoxia jegyében az Orosz Birodalom támogatta. A balkáni orosz befolyás növekedését viszont rossz szemmel nézte Nagy-Britannia, az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Birodalom is.

A balkáni összecsapás előjátéka az 1912 októberében lezáruló olasz–török háború volt, amely az Oszmán Birodalom megalázó vereségével zárult.  Az olasz siker felbátorította a balkáni államokat, amelyek 1912-ben létrehoztak egy katonai szövetségi rendszert, a Balkán-szövetséget.

Az első Balkán-háború a legkisebb állam, Montenegró hadüzenetével kezdődött 1912. október 8-án. Montenegró, Szerbia, Bulgária és Görögország hadereje 680 ezer főt számlált, míg az Oszmán Birodalom egy 330 ezres hadseregre támaszkodhatott a térségben.

A balkáni országok azonban nem rendelkeztek semmiféle egyesített haditervvel, gyakorlatilag mindenki kontrollálatlanul tevékenykedett. A törökök ebben a rendezetlenségben és az ázsiai területeikről átcsoportosítható jelentősebb haderőben bízhattak.

Jaroslav Věšín festménye a háborúról

Utóbbival kapcsolatos reményeik hamar szertefoszlottak, mert a görög haditengerészet az Égei-tengeren két győztes ütközetben (Elli és Lemnosz szigetei) biztosította a tengeri fölényt, így török részről az utánpótlás szállítása a tengeren szinte lehetetlenné vált. A görögök győzelmeik révén számos tengeri szigetet, például Számoszt és Leszboszt is megszerezték.

A szárazföldön külön-külön mindegyik balkáni állam hadereje diadalmaskodott, és pár hét múlva úgy tűnt, hogy a törökök teljesen kiszorulnak a félszigetről. 1912 decemberében a nagyhatalmak közvetítésével megnyílt a londoni nagyköveti konferencia, amely a kialakult erőviszonyok alapján rendezni próbálta a helyzetet, és előkészítette a békekötést.

Az oszmán háborús kudarcok miatt 1913. január 23-án Enver pasa kétszáz tiszttel egyetemben puccsot hajtott végre Konstantinápolyban. A puccs során megölték a hadügyminisztert és lemondatták a kudarcokért felelőssé tett kormány vezetőjét, Kamil pasát is.

Békét kérő oszmánok

A puccs után az új vezetés felrúgta a tűzszünetet, így a háború tovább folytatódott. Enver pasa azonban nem tudott csodát tenni: 1913 márciusában elesett Drinápoly és a Balkán-szövetség hadereje megközelítette Konstantinápolyt. A sarokba szorított törökök békét kértek.

A londoni egyezménynek nevezett, az első Balkán-háborút lezáró békeszerződést 1913. május 30-án írták alá. Londonban a nagyhatalmak – Franciaország, a Német Birodalom, Olaszország, az Orosz Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Nagy-Britannia – diktáltak, a háborúban aktív szerepet játszó balkáni országok csak megfigyelőként vehettek részt.

Albánia független államként lépett a porondra, így Szerbiának nem sikerült tengerparti kijárathoz jutnia, Makedónia felosztása pedig ellentéteket szült Bulgária, Szerbia és Görögország közt. Az új határok szinte egyik felet sem elégítették ki, így az egykori szövetségesek 1913 június végén egymás ellen indultak háborúba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén