A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre
2022. július 24. 09:04 Múlt-kor
Korábban
A természetes rostok számos előnye
Évezredeken keresztül bevett szokás volt, hogy az adott helyhez közeli alapanyagokat használták építkezésekhez, és csak a templomok építéséhez használt márvány (amelyből a legnépszerűbb a görög Parosz-szigetről származott) esetében tettek kivételt. Annak, hogy a középkori templomok különféle színűek, az az oka, hogy helyi kövekből építették őket.
A hétköznapi házakat is hosszú ideig „zérókilométeres” alapanyagokból építették. A helyi fa és kő használatán túl agyagból készült nyerstéglákat is felhasználtak hozzájuk.
A „földből készült házak” – amelyek gyakran félig a felszín alá nyúltak – voltak a leggazdaságosabbak, és rendkívül elterjedtek voltak Észak-Európában, a Mediterráneum vidékén, Afrikában és Amerikában is, ahol az anyag afrikai neve után adobe, azaz vályogtéglás építkezésként ismerték.
„Az agyagból és természetes rostokból készült tégláknak számos előnye van a modern építkezés szempontjából is” – magyarázza Hancock. „Télen meleg, nyáron hűvös, és ha óvjuk az extrém párásságtól, akár évszázadokig is kitartanak” − tette hozzá.
Földrengésálló épületek
A japánok évezredek óta harcolnak a földrengésveszéllyel, ezért hagyományos épületeik általában alacsony, egyszintes létesítmények voltak, amikor pedig felfelé kellett építkezni (mint manapság is a városokban), már az ókorban is ügyeltek a „földrengésálló kritériumokra”, amelyeket a mai napig mérnökök és építészek tanulmányoznak világszerte.
Az 1407-ben épült narai Godzsú-no-tó pagoda öt emelete struktúrájának köszönhetően képes ellenállni a földrengésnek: minden emelet úgy van összekötve a többivel, hogy szabadon kilenghet − így csökkentve a szeizmikus rengések hatását, s megvédve ezáltal a szerkezetet az összeomlástól.
A kiotói Jaszaka-pagoda egy másfajta struktúrának köszönhetően élte túl sértetlenül az elmúlt öt évszázad földrengéseit: rengés esetén minden emelet szabadon kilenghet egy központi tartótorony körül. Azt, hogy az elképzelés valóban megállja a helyét, a világ legmagasabb – a pagodák szerkezete által inspirált – 634 méteres tornya bizonyítja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Holtában sem térhetett haza békével a turini remete, Kossuth Lajos tegnap
- Álruhában és díszes pompámban zajlottak a fejedelmi utazások a 18. században tegnap
- Lebegés a Plútó gravitációjában és Nessie teteme: hét jól sikerült áprilisi tréfa tegnap
- Változatos eredetmítoszok magyarázzák az április elsejei tréfákat tegnap
- Egybekovácsolta a széttöredezett Német Birodalmat a Vaskancellár, Otto von Bismarck tegnap
- A Föld forgását és a leghíresebb kettős ügynököt is leleplezte az Eiffel-torony 2023.03.31.
- Majdnem harminc évet várt az elismerésre Kertész Imre és a Sorstalanság 2023.03.31.
- Csodálatos családi programokkal nyitja újra kapuit a budapesti Ráth György-villa szombaton 2023.03.31.
