A modern hadsereg alapjait vetették meg a félelmetes janicsárok

Elit katonákból haszontalan bajkeverők

A XVI. századtól kezdődően az aranykor rendíthetetlen szigora gyengülni kezdett. A janicsárok pénzéhes és előjoghajhász katonákká változtak, akiken egyre inkább múlott egy-egy trónutódlási harc kimenetele. „Az egyre gyakoribbá váló testvérgyilkosságok esetében is, amit a trónvárományosok az ellenlábas eltávolítása érdekében rendeltek meg, a janicsárok pótolhatatlan szerepet töltöttek be” – mondja Bernardini. „Sokszor az ő segítségükkel dőlt el, ki lesz a következő uralkodó. Az 1600-as években például IV. Murád szultán testvére, Ibrahim húsz évet töltött el a szeráj aranyozott börtönében azért, hogy az uralkodó ne gyilkoltassa meg. A szultán leléptetése után a janicsárok szabadították ki a fogságból, és végül ők voltak azok is, akik megölték, miután őrültnek titulálták.”

A hadsereg hanyatlása tovább folytatódott: az 1600-as évek végén engedélyezték a janicsárok házasságkötését, lehetőségük volt második és harmadik állást vállalni (sokan kereskedtek), és karriert építeni korrupt üzelmeiknek köszönhetően. A cölibátus feloldása és a devsirme megszüntetése egy olyan foglalkozássá tette a janicsárságot, mely apáról fiúra szállt, s ami olykor biztos pontként szolgált a török családok gyermekeinek. A könnyelművé vált janicsárok egyre inkább problémaforrásnak számítottak, és gyakran fenyegetést jelentettek az elitre nézve. Felesleges, drága és hatástalan kaszttá váltak, ugyanis a fegyelem és a testedzés hiánya a hatékonyság rovására ment.

Ezt bizonyítja több komoly vereség is, mint például az 1683-as bécsi kudarc, mely azon túl, hogy örökre megállította az oszmánok európai terjeszkedését, bebizonyította a török hadsereg európai hadseregekkel szembeni alkalmatlanságát, melyek időközben sokat fejlődtek, miután tanultak korábbi taktikai és technológiai hibáikból. „Az Oszmán Birodalom, mely fénykorában Lengyelországig ért, illetve a janicsárság, mely egykor a katonaság elitjének számított, már csak árnyékai voltak önmaguknak” – magyarázza Bernardini. „Nem véletlen, hogy II. Mahmud, az 1800-as évek első szultánja és újítója megszüntette a janicsárságot: elsősorban a hadsereget akarta megreformálni és tudta, hogy ennek legnagyobb akadálya éppenséggel a saját ’testőrsége’.”

Ahogyan a krónikák mesélik, a „boldog esemény”, azaz a vég 1826-ban jött el: a janicsárok sokadik lázadása vérengzésbe csapott át. Minimum négyezer janicsár vesztette életét Isztambul kaszárnyáinak ágyútüzében. A szultán egykori védelmezőinek története véresen ért véget; a már haldokló félhold birodalma pedig kevesebb, mint egy évszázaddal később mindössze egy epizód maradt a történelemkönyvek lapjain.

1. A tökéletes hadsereg
2. Elit katonákból haszontalan bajkeverők
3. Az albán, aki elárulta a szultánt és egy keresztény „beépített ügynök”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról