A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai
2021. április 18. 19:05 Múlt-kor
Repülők, villamosok, Moszkvicsok, Lenin a Magyar-Szovjet Barátság óvodájában, Kádár János és Biszku Béla óvodalátogatása. A Fortepan fotóiból készült válogatás a 20. századi óvodák pillanatképeit eleveníti fel. A képen az infrastruktúra és a játékpark változása mellett a gyerekek közé behatoló politikai és propaganda nyomai is felsejlenek.
Korábban
Az első óvoda megnyitása Brunszvik Teréznek köszönhető, aki 1828. május 27-én a budai Krisztinavárosban nyitotta meg az ország első ilyen intézményét, amelyet hamarosan további kettő követett a Vízivárosban és a Várban. Ezek azonban funkcióik tekintetében nem teljesen feleltek meg a mai óvodáknak, sokkal inkább kisgyermekiskolák voltak, ahol a felügyeleten és a gondozások kívül széles körű elemi oktatás folyt. Tanítottak olvasni, vallási ismereteket, kezdetben német nyelven.
Az első falusi kisdedóvót Bezerédj Amália hozta létre 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán uradalmi cselédek gyermekei számára, ahová 40-60 gyermek járt, köztük saját lánya, Flóri is. Fontos lépés volt az intézményesülésben 1836-ban a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület létrehozása. A társadalmi szervezet létrehozói az óvodák szervezését és fenntartását vállalta magára. Működésének eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. Az óvónők professzionalizálódása is megkezdődött, az első óvóképzőt 1837-ben hozták létre Tolnán, pár év múlva könyv is jelent meg óvodák fejlesztéséről és a különféle módszertani kérdésekről.
1938-ban 1140 óvodában 112 ezer gyermeket gondoztak. Az óvodák számának emelkedésében a háborúk visszaesést hoztak, és a második világháborúban az óvodaépületek is megrongálódtak. Az óvodások száma az ötvenes évek elejére érte el a háború előttit, 1955-ben pedig már 146 ezer óvodásról szólnak a statisztikák. 1949-ben az óvodák a Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) hatáskörébe kerültek. A szocializmus alatt rendszeresen foglalkoztak az óvónők át- és továbbképzésével, amelyeken a szakmai ismeretek nyújtásán túl fontos helyet kapott az ideológiai nevelés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.