A mellszobraik alapján így nézhettek ki Róma császárai
2019. március 4. 17:44 Múlt-kor
Korábban
Nero, az őrült uralkodó
Nero (54-68) testesíti meg napjainkban a tébolyult uralkodó archetípusát, nem ok nélkül. Kompetens uralkodó volt azonban, és igen hathatós segítsége is volt ebben, mint például tanítója, az író Seneca. Mindazonáltal kétségtelenül gyilkos hajlammal bírt, első áldozata mostohatestvére, Britannicus volt, akivel osztoznia kellett volna a hatalmon. Feleségét, Octaviát elhagyta szeretőjéért, Poppaeáért, majd hűtlenség koholt vádjával kivégeztette.
Nerót azzal is vádolják, hogy a terhes Poppaea halálát szintén ő okozta (a történet szerint halálra rugdosta), ennek azonban ellentmond, hogy halála után mély gyászba merült, és második felesége testét nem hamvasztatta el a római szokás szerint, hanem az egyiptomi szokásnak megfelelően bebalzsamoztatta. Ezután egy Poppaeára állítólag megszólalásig hasonlító rabszolgafiút kasztráltatott, majd elvette „feleségül”, és halott neje nevén szólította.
A népszerű mítosszal szemben nem Nero idézte elő a nagy római tűzvészt 64-ben, és nem nézte lantján játszva az égő várost – azonnal a bajba jutottak megsegítését kezdte el szervezni, valamint az újjáépítést. Kétségtelen, hogy Nero túlságosan is rajongott saját zenéjéért, illetve költészetéért – szenátorainak gyakran kellett végigülnie végtelennek tűnő előadásait, emiatt pedig az emberek hajlamosak voltak elhinni a tűzvésszel kapcsolatos híreszteléseket is.
A nép ellenszenvét tovább fokozta, amikor a leégett városrészen építette fel a „Domus Aureát”, azaz „aranyházat”, saját palotáját. Nero emellett kíméletlenül üldözte a keresztényeket, Róma hírnevét pedig megtépázta azzal, hogy a különféle játékokon, köztük a görög olimpián is neki kellett nyernie több versenyszámban akkor is, ha be sem fejezte a versenyt. Végül egy katonai lázadás vetett véget uralmának, amely után véres, háromoldalú polgárháború következett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap