A Mátyás-templomnak is méltó környezetet teremtett az újjáépült Halászbástya
2023. október 9. 19:05 Múlt-kor
Az építészeti tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytató, Schulek Frigyes az 1860-as évek végén Magyarország mellett döntött: „(…) többet véltem használhatni hazámnak, ha itthon maradok és közreműködöm abban a nagyszerű újjáalakításban, melyhez a haza mindegyik hű fiának teljes erővel hozzájárulnia kell.” Schulek Frigyes építész munkáival valóban oroszlánrészt vállalt Budapest városképének kialakításában, többek közt neki köszönhetjük a főváros egyik legismertebb műemléke, a Halászbástya megépítését is, amelyet 1905. október 9-én avattak fel a budai Várban.
![Halászbástya](/ih0Ax/article/main/.630x1260/64071.jpg?lavid=448437)
A Halászbástya és a Schulek lépcső 1906-ban (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Korábban
A Halászbástya létrejöttét tulajdonképpen a Mátyás-templom újjáépítésének köszönhetjük. Schulek Frigyes, aki a középkori műemlékvédelem egyik hazai élharcosa volt, a Műemlékek Országos Bizottságának első építészeként 1874 és 1896 között vezette a budavári Nagyboldogasszony, azaz a Mátyás-templom újjáépítési munkálatait.
Az eredmény a magyarországi neogótika egyik legszebb és legigényesebb temploma lett. A gyönyörű templomot körülvevő tér azonban elmaradt a várakozásoktól, ezért Schulek javaslatot és terveket nyújtott be a Főváros Közmunkák Tanácsának a templom környezetét érintő rendezésre, amely végül 1899-ben kezdődhetett meg.
A Halászbástya építése előtti állapot
A Halászbástya hosszú évszázadokig a budai városfal egyik védelmi szakaszaként funkcionált, nevét a budai Víziváros déli részéről, a Halászvárosról kaphatta. Egy másik verzió szerint a halászok céhe védte ezt a falszakaszt, és innen való az elnevezés. A halászok azonban nemcsak védelmileg kötődtek a területhez, hanem gazdaságilag is, a várfal mögött lévő Nagyboldogasszony-templom melletti halpiacon értékesíthették ugyanis a Dunából kifogott halakat.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
A 18. század első felében korszerűsített, „hajtogatott” alaprajzú falakkal rendelkező várfalszakasz a 19. század hatvanas éveire a budai Várral együtt elvesztette hadászati jelentőségét, ezért a hadügyminisztérium 1874-ben megszüntette a Vár és a Halászbástya erődjellegét, így lehetőség adódott a leromlott állapotban lévő várfalak és a falak körüli terület rendezésére.
A 1896-os millenniumi ünnepségekre újjáépített Mátyás-templom után jöhetett a templomot körülvevő tér újjáépítése. A Schulek Frigyes vezette munkálatok a Halászbástya téglából épített várfalára, a várfal alatti területre és a Mátyás-templomot övező térre koncentrálódtak. Schulek a Halászbástya északi tornyának a már álló Híradás bástyát használta fel, délre pedig egy másik tornyot épített. Az északi és a déli részeket összekötő mellvédfalakat pedig sétánnyá alakította át, amelyről pazar kilátás nyílt a pesti városrészre.
Schulek Frigyes a tornyok között a Duna felől felívelő nyílt lépcsőkart építtetett, amelyet még a Mátyás-templom szentélyének szintjére érkezése előtt kettéválasztott, így a lépcsősorok a bástyafalak mentén kétfelől jutottak fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra. A Halászbástyára felívelő lépcsők megépítéséhez azonban le kellett bontani a bástya aljában lévő házakat, amely jelentősen megváltoztatta a Vár alatti a környék arculatát.
Schulek Frigyes
A déli bástyaudvar közelében állították fel Szent István király lovasszobrát. A munka elkészítését Stróbl Alajos szobrászművészre bízták. A neoromán alapzatot Schulek tervezte, amelyet István király uralkodásához kapcsolódó domborművekkel díszítettek. Stróbl magát Schulek Frigyest is a domborművek közé csempészte, méghozzá egy István király előtt térdeplő, kezében egy templom modelljét tartó építőmester alakjában.
A Hősök terén álló hét vezért megörökítő szoborcsoport is helyet kapott volna a bástyán, méghozzá az északi toronycsoport helyén, de végül a városatyák elvetették az ötletet, így a 300 ezer forintos beruházásra végül a pesti oldalon került sor. A Halászbástya építési költségei ezért némileg alacsonyabbak lettek, összesen 1 165 000 forintot emésztettek fel.
A Halászbástya a második világháborúban, Budapest ostroma során súlyosan megrongálódott. A háború után azonban megindult a helyreállítás, amit nagyban visszafogtak a tűzszerészeti munkálatok, ezért csak 1953-ban fejeződött be. A háború után a légszennyezés volt a legnagyobb ellenfele Schulek Frigyes neoromán műremekének, mivel a kéményekből kiáramló kén és korom a falakat feketére színezte. Az 1980-as évek közepén ezért újra megindultak a felújítási munkálatok, amelyek 1992-ben teljesen leálltak. A mai állapot az 1997 és 2003 között zajló rekonstrukciós munkáknak köszönhető.
A hazai eklektika egyik legértékesebb építménye, a turisták által közkedvelt Halászbástya 1987-ben a budai Várnegyeddel egyetemben a Világörökség részévé vált.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/782.jpg)
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/9638e9fd92c4b7face522895ec1c9c07.jpg)