A magyarok életét és vérét ajánlotta, grófi rangott kapott

Grassalkovich Antal

Az 1694. március 6-án született Grassalkovich Antalnak sanyarú gyermekkor jutott, hasonlóan a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt felcseperedő kurucpárti, köznemesi származású kortársainak. A szegények iránti megértés egész életén keresztül elkísérte, mivel ő is nincstelenként kezdte. A birtoktalan nemesi család sarja a piaristáknál és a jezsuitáknál is tanult, majd jogi tanulmányokkal folytatta tovább pályáját.

Politikai felemelkedése fokról fokra ment végbe. Az egyszerű hivatalnokból lett báró megjárta a ranglétrát. A Magyar Kamara elnökeként sikert sikerre halmozott: jelentős mértékben megnövelte a kincstár jövedelmét, jutalmul Mária Terézia királyi főistállómesterré avatta.

Grassalkovich az 1741-es pozsonyi országgyűlésen – a magyar nemessekkel egyetemben – kijelentette, hogy örökké az uralkodónő hű szolgálója lesz. Ez volt az a híres jelenet, amikor Mária Terézia – karján a gyermek II. Józseffel – a magyar rendektől kért segítséget, hogy koronáját megvédje a porosz fenyegetéstől. A királynő szívesen fogadta az édesapja idején is már 25 éves közéleti tapasztalattal rendelkező Grassalkovich tanácsait, sőt, a híres „Életünket és vérünket!” felkiáltás is a bárótól származik. Két évvel később, szolgálataiért cserébe a grófi rangot is megkapta.

Mária Terézia portréja a Szent Koronával és a királyi jogarral az 1750-es években

Még ugyanabban az évben, 1743-ban sor került Mária Terézia prágai megkoronázására, melynek köszönhetően a csehek uralkodónője is lett. A királynő óhaja úgy szólt, hogy magyar nemesek is kísérjék el a koronázási ünnepségre. Grassalkovich ismét végtelen odaadásáról tett tanúbizonyságot: többüket is saját költségén utaztatta ki.

Grassalkovich a kor egyik legnagyobb birtokosává vált, főképp a Duna–Tisza-közén tudhatott magáénak földbirtokokat. Kastélyt épített többek között Pozsonyban, Hatvanban és Gödöllőn. Gödöllői főúri kastélyát – mely jelentős részben saját tervrajzai alapján épült meg – eleinte csak átmeneti rezidenciájának szánta, de élete végére már székhelyének tudhatta. A 18. századi magyar építőművészeten meglátszik Grassalkovich kezének nyoma. A művészettörténet a gödöllői kastély mintájára emelt épületeket csak „Grassalkovich-stílusúként” említi.

1751-ben, egy forró nyári napon – amikor már Grassalkovich a Magyar Kamara elnökének címét is megkapta – a királynő elhatározta, hogy meglátogatja a gödöllői kastélyt. Grassalkovich Kerepesnél több száz nemessel együtt várta Mária Teréziát, az útszéli jegenyefákra pedig világító lámpákat rakatott. Az uralkodónő óriási lakomát tartottak zenével, tánccal, tűzijátékkal és állatviadallal színesítve.

A magyar rendek pozsonyi felajánlásának („Életünket és vérünket!”) allegorikus ábrázolása

A valószínűleg nem helytálló szóbeszéd szerint – mivel Mária Terézia szeretett szánkózni – Grassalkovich sóval hintette be a Gödöllőről Máriabesnyőre tartó utat, így vitte a királynőt szánon, augusztusban.

Fennmaradt egy másik történet is az uralkodónő látogatásával kapcsolatban; miszerint Grassalkovich ekkor mutatta meg a még „koldusdeák” korából származó bögréit és elnyűtt ruháit. Mária Terézia annyira meghatódott, hogy könnyeket hullajtott, a gróf pedig a könny helyét gyémánttal rakatta ki, a bögréket pedig aranyba foglaltatta. A szíves vendéglátás jutalma egy bécsi palota lett.

Grassalkovich épp egy tervrajzot nézegetett, mikor agyvérzés következtében, 77 éves korában elhunyt. Egész életében szolgálta uralkodóit, támogatta a nemességet és megbecsülte a jobbágyságot. Végrendeletében meghagyta többek között, hogy Gödöllőn létesítsenek kórházat, illetve szegényházat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek