A mágikus tabletta, amelyet Dél-Amerikában hiperinfláció idején még fizetőeszközként is használtak
2018. március 6. 08:37
Az Apollo űrprogramban résztvevő asztronauták orvosi csomagjának elengedhetetlen részét képezte, Dél-Amerikában pedig hiperinfláció idején még fizetőeszközként is használták. Amikor 1899. március 6-án a berlini Császári Szabadalmi Hivatal zöld utat adott a világszerte aszpirin néven ismertté vált acetil-szalicilsavnak, kevesen gondolták, hogy a készítmény néhány évtizeden belül pedig a világ leggyakrabban használt gyógyszervegyületévé válik.
Korábban
Az aszpirin egyik fő összetevőjét, a későbbi századokban szalicilsavként azonosított, fűzfa kérgében található anyagot már az ókori egyiptomiak és görögök is használták fájdalomcsillapításra, és az észak-amerikai indiánok is ismerték üdvös hatásait. A porrá zúzott fűzfakéreg a népi gyógyászat egyik alapvető kellékévé vált.
A 19. század folyamán a kutatók rájöttek, hogy a szalicilsav acetilezett származéka hatékony lehet gyógyászati szempontból, ám sokáig csak nem megfelelően tiszta formában tudták előállítani. 1897. augusztus 10-én azonban a Bayer gyógyszercég kutatója, Felix Hoffmann kifejlesztette az acetil-szalicilsav szinte teljesen tiszta változatát. A felfedezésben az anekdota szerint szerepet játszott, hogy a korábban elérhető szalicilsav-származékok komoly gyomorbántalmakat okoztak Hoffmann reumában szenvedő apjának. Érdekesség, hogy a gyógyszerész a diacetil-morfin, vagyis a heroin stabil és tiszta változatának megalkotásában is kulcsszerepet játszott.
Az acetil-szalicilsavról már az első kísérletekből kiderült, hogy hatékonyan csökkenti a gyulladást és a lázat, valamint csillapítja a fájdalmat. Az acetil kezdőbetűje, a szalicilsav régi neve (spir), valamint az in toldalék összeillesztése révén aszpirin néven forgalomba kerülő készítményt kezdetben üvegekben árulták, por alakban, és csak 1915 kapható tabletta formában. Bár Hoffmann halála után, 1949-ben egykori főnöke, Arthur Eichengrün bejelentette, hogy valójában őt illeti az érdem az aszpirin felfedezéséért, állítását nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap