A legősibb figurális tetoválásokat találták meg két egyiptomi múmián
2018. március 1. 16:27 MTI
A legősibbnek vélt figurális tetoválásokat találták meg régészek két ötezer éves egyiptomi múmián, ami azt igazolja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelenhetett meg Afrikában a tetoválás - ismertette csütörtökön a BBC News.
Korábban
Egy fiatal férfi múmiáján látszik, hogy a felkarjára egy vad bika és egy sörényes juh képét tetoválták. A minták először sötét foltnak tűntek a férfi bőrén. A női múmia felkarjára és vállára pedig S-alakú motívumokat tetováltak. A felfedezés azt bizonyítja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelent meg a tetoválás szokása Afrikában.
A két múmia tetoválásairól a tudósok a Journal of Archeological Science című folyóiratban számoltak be. Daniel Antoine, a tanulmány egyik vezető szerzője, a British Múzeum fizikai antropológiai kurátora elmondta: ez a rendkívüli felfedezés megváltoztatja a korszakban élő emberekről szerzett tudásunkat.
A férfi múmiát száz évvel ezelőtt találták meg. Korábbi CT-vizsgálatok alapján 18-21 éves lehetett, amikor a hátát ért szúrt seb a halálát okozta. A karján látható sötét foltokkal jó ideig nem törődtek, csak akkor derült ki, hogy tetoválások, amikor infrás szűréssel tüzetesebben megvizsgálták. Az egyik tetoválásból egy vad bika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázolták, a másik pedig sörényes juhra hasonlít görbe szarvakkal és púpos vállal.
A női múmián a kutatók szerint olyan tetoválások vannak, amelyek státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S-alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.
Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ebben az ősi korszakban csak a nőknek volt tetoválása, ám a férfi múmián felfedezett minták azt jelzik, hogy mindkét nemnél használták. A múmiákat Felső-Egyiptom déli részén, a mai Luxortól 40 kilométerre délre tárták fel. A két testet különösebb előkészítés nélkül temették el, de a sivatagi hő, sótartalom és szárazság megőrizte a maradványokat.
A karbonos vizsgálat szerint a Kr. e. 3351 és 3017 közötti időszakból származnak, röviddel a térség egyesítése és az első fáraók (Kr. e. 3100) előtti korszakból. A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, kinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.