2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A legenda szerint csak a férfi tulajdonsokra jelentett veszélyt az elátkozott gyémánt

2024. szeptember 24. 14:20 Paul McEvans

Halált hozó ékszer

A legelső biztosnak tekinthető értesülés azonban Báburhoz, a Mogul Birodalom megalapítójához köthető. A Baburnáme, a mogul uralkodó könyve alapján a birtokába jutott gyémántot úgy szerezte meg, hogy 1526-ban legyőzte a Delhi Szultanátus seregeit Panipatnál.

Tudni véli e könyv azt is, hogy a gyémánt első tulajdonosa Alauddin Khalji (1296 –1316), aki viszont dél-indiai hódításai nyomán jutott hozzá, és akitől az utódai egészen addig örökölték, amíg Bábur meg nem szerezte tőlük. Ám az elátkozott ékszer valóban nem hozott szerencsét az új tulajdonosainak.

A gyémánt Bábur fia, Humájun kezébe került, aki azonban korántsem bizonyult olyan tehetségesnek, mint az apja. 1540-ben elveszítette a birodalma trónját egy miniszterével szemben, majd közel másfél évtizeden át száműzetésben élt. Egyesek szerint a perzsa segítségért a gyémánttal fizetett, ám ha ez így történt, akkor pontosan nem tudni, hogy miként került vissza az ékszer a mogulok udvarába.

Mindenesetre, amikor 1555-ben sikerült visszaszereznie a trónt, uralma nem tartott sokáig. Egy évvel később könyvekkel a kezében tartott lefelé a könyvtára lépcsőjén, amikor felhangzott a müezzin imára hívó hangja. Humájun megpróbált letérdelni, ám megbotlott, és legurult a lépcsőn. Súlyos fejsérüléseit nem élte túl.

A mogul uralkodók közül az ötödik, Sah Dzsahán úgy döntött, hogy a Koh-i-Noor számára az lesz a legjobb, ha a birodalmát szimbolizáló Pávatrónt ékesíti fel vele. A Tádzs Mahal híres építtetőjét azonban szintén utolérte a végzet: a fia, Aurangzeb fellázadt ellene, és Agra erődjébe záratta. A gyémánton alighanem Aurangzeb végeztette el az első átalakításokat, amikor egy Hortensio Borgio nevű velencei ékszerésszel átcsiszoltatta.

Beavatkozása nyomán a gyémánt értéke 186 karátosra esett. A kutatók egy jelentős része azonban úgy véli, hogy ez a drágakő nem volt azonos a Koh-i-Noorral, hanem a később Nagy Katalinhoz jutó Orlov gyémánt került a velencei ékszerész kezébe. Ez nem meglepő, mivel a moguloknak számtalan nagy méretű gyémántja volt, így az akkor még ritka vendégnek számító európai utazók beszámolói könnyedén összekeverhették más kövekkel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Nádir sahSah DzsahánBáburViktória királynőMivel a nézők elégedetlenek voltak az aranykalitka miatt, a londoni világkiállításon végül gázlámpákkal körülvéve állították kiViktória halála után az elátkozott és megcsiszolt kő végül a brit királynéi koronák ékszerévé vált ( a képen V. György felesége, Mária királyné koronájában látható)A Koh-i-Noor Mária királyné koronájábanErzsébet királyné és Mária anyakirályné Erzsébet hercegnővel, a későbbi II. Erzsébet királynővel VI. György koronázásán, 1937. május 12.A korona a Koh-i-Noorral Erzsébet anyakirályné koporsóján, 2002. április 9.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár